Visszaélt hatalmával Gergényi?
Ács Tibor, a katonai ügyészség szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy a három gyanúsított egyike Gergényi lenne, és a másik két gyanúsított kilétét sem fedte fel a személyiségi jogok védelmére hivatkozva.
Gergényi ellen egy állásából elbocsátott rendőr, Rónyai Péter tett feljelentést még tavaly májusban. Az ügy előzménye, hogy a BRFK akciócsoportjának főtörzszászlósát súlyos testi sértés gyanújával büntetőeljárás alá vonták 2003 novemberében, és ezzel egyidejűleg a rendőrség belső vizsgálatot indított ellene. Az etikai bizottság úgy határozott, hogy Rónyai méltatlanná vált a hivatásos szolgálatra, ezért három héttel később leszerelték.
Azonban a munkaügyi bíróság 2006. november 10-én jogerősen úgy döntött, hogy Rónyai Pétert jogellenesen bocsátották el. Rónyait nemhogy nem marasztalták el, hanem 2007 januárjában jogerősen fölmentették a vád alól.
A Gergényi Péter vezette BRFK fél évig nem vett tudomást a munkaügyi bíróság jogerős ítéletéről, és Rónyait nem helyezte vissza az állományba. Tavaly május 23-án végül visszavették, de egy nappal később indokolás nélkül áthelyezték fogdaőrnek, amelyért mintegy 30 ezer forinttal kevesebb fizetség jár.
Azonban Rónyai mellett hét másik rendőrrel is hasonló stílusban jártak el Gergényiék: a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét sokáig semmibe vették, majd miután visszavették, egyből le is fokozták őket, méghozzá indokolás nélkül - jegyzi meg a lap.
A büntető törvénykönyv szerint szolgálati visszaélés vétségét követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy szerezzen, visszaél a hatalmával vagy a helyzetével. Ezt a bűncselekményt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti a bíróság.
Az új budapesti főkapitány, Tóth Gábor első intézkedéseinek egyikeként hatályon kívül helyezte elődje intézkedését, és Rónyait visszahelyezte a BRFK akciócsoportjához.
