A készítmény célzottan hat a kóros sejtekre

Az EGFR-gátlás terápiás felhasználása része annak az új daganatterápiás törekvésnek, amely molekuláris célpontokat keres a daganatokban, és ezekre ható készítményekkel célzottan akadályozza a kóros sejtek szaporodását. Az EGFR számos ép és daganatos sejt felszínén elhelyezkedő glikoprotein, amelyhez kötődve a keringő növekedési faktorok ún. jelátviteli folyamatot indíthatnak el a sejtmag, a sejt genetikai állománya felé. Ép sejtekben a szabályozott jelátvitel sejtosztódáshoz vezethet. Daganatokban azonban a szabályozás károsodik, a receptorok száma sokszor felszaporodik, és kóros méretű sejtszaporodás indul el. Elvileg ezt lehet meggátolni az EGFR-gátló készítményekkel, amelyek a keringő növekedési faktoroknál erősebben kötődnek a receptorhoz, így elejét veszik a jelátviteli folyamat és következményei kialakulásának.

Miért vált a fej-nyak laphámrák az elsők között a molekulárisan célzott kezelések célpontjává? Európában évente több mint százezer embernél diagnosztizálnak szájüreg-, garat- vagy gégerákot, és legalább negyvenezer ember hal meg a betegség miatt. Öt évvel a diagnózis megállapítása után már csak a páciensek kb. 33 százaléka van életben. Magyarországon évente mintegy 3500-4000 új beteget diagnosztizálnak, és világviszonylatban hazánkban a legmagasabb a fej-nyak daganat okozta halálozási arány.

A rossz prognózis javításának kihívása mellett az a tény is a fej-nyak laphámrákok választása mellett szólt az új módszer hatásosságának vizsgálatára, hogy ezekben a daganatokban gyakorlatilag száz százalékban tartalmaznak a sejtek epidermális növekedési faktor receptort.

A fej-nyak daganatokban alkalmazható új terápiás javallat elfogadását sok éves kísérleti és klinikai kutatás előzte meg. Ezek között kiemelkedően jó eredményei miatt meghatározó jelentőségű az a 2006-ban publikált nemzetközi, több centrumban végzett, ún. fázis III. klinikai vizsgálat (Bonner JA és mtsai, New Engl J Med). Ebben véletlenszerűen két csoportra osztva 424 beteget kezeltek helyileg előrehaladott száj-, garat- és gégedaganat miatt. Az egyik betegcsoport tagjai hagyományos sugárkezelést kaptak, míg a másik csoportban a sugárkezelést EGFR-ellenes antitest adásával kombinálták. A két csoport túlélési adatainak összehasonlítása során a teljes túlélés az EGFR-t is tartalmazó kezelés hatására megközelítőleg 20 hónappal bizonyult hosszabbnak, mint csak sugárterápiát követően (49 és 29,3 hónap).

Az EGFR-gátló gyógyszer és a sugárterápia együttes alkalmazása során tapasztalt leggyakoribb mellékhatás a bőrön megjelenő pattanásszerű bőrelváltozás volt, amelyet jól lehetett kezelni, nem befolyásolta lényegesen az életminőséget. A sugárterápia során általában jelentkező ismert szövődmények (nyálkahártya-gyulladás, fertőzés, táplálkozási zavarok) számát és súlyosságát viszont nem fokozta az EGFR-rel való kombináció, összehasonlítva a csak sugárterápiában részesült betegek mellékhatásaival. Ez azért nagyon fontos körülmény, mert a fej-nyak daganatok rossz terápiás eredményeit mai tapasztalataink szerint úgy lehet javítani, ha különböző hatásos kezeléseket kombinálunk egymással. Ennek azonban a szab gátat, hogy a többé-kevésbé súlyos mellékhatásokat is okozó daganatellenes szerek halmozódó mellékhatásai a beteg számára elviselhetetlen, életveszélyes szövődményeket okozhatnak. A jövő kombinált daganatellenes kezelési módszereinek kidolgozása szempontjából tehát nagy jelentőségű, hogy egy hatásos, ugyanakkor az ép szöveteket a hagyományos kemoterápiás szereknél kevésbé károsító, célzottan a daganatsejtekre ható gyógyszer került be a „fegyvertárba”.

A molekulárisan célzott daganatkezelés optimális alkalmazásának azonban még csak a kezdetén vagyunk. Számos kérdésre keresnek választ a világszerte folyamatban levő klinikai vizsgálatok, amelyekben Magyarország is részt vesz: négy onkológiai centrumban is kezeltek kiújult vagy távoli áttétet adó fej-nyak tumoros betegeket abban a nemzetközi vizsgálatban, ahol az EGFR-gátló készítmény és a hagyományos daganatellenes kemoterápia hatásosságát hasonlították össze. Az eredmények publikálása folyamatban van. Nemcsak külföldről irányított, hanem Magyarországon kezdeményezett és engedélyezett klinikai vizsgálatok is folynak EGFR-gátlást is felhasználó kezelési protokollok alapján. Hazánkban jelenleg az EGFR-gátló készítmény és a sugárterápia kombinációja az Országos Gyógyszerészeti Intézet által már engedélyezett eljárás, finanszírozási besorolása azonban folyamatban van, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyelőre nem támogatja.

A szerző az Országos Onkológiai Intézet főorvosa