Életre kelnek a "döglött ügyek" - Kovács nem hagyja annyiban
A rendszerváltozás kezdetén elkövetett gyilkosságok maholnap lassan elévülnek. Kovács Lajos ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) "Döglött ügyek osztályának" tavaly nyugalmazott vezetője azonban - az ORFK tanácsadójaként - újra előveszi 200 megoldatlan gyilkosság és 30 - ahogy ő fogalmaz - a háttérben gyilkosságot sejtető gyanús eltűnés aktáit.
- Az idő nemcsak a tetteseknek dolgozik - mondta Kovács ezredes. - Az egykor bűncselekmények sorát együtt elkövető bűntársak kapcsolata az idő múlásával megromolhatott, s az egyikük az enyhébb ítélet vagy más előny reményében feladhatja magát és társát. Ma már van mód vádalkut kötni, s a rendőrség számára fontos tanúknak is intézményes védelmet tudunk biztosítani.
Az ezredes szerint arra is volt már példa, hogy egy bűntény tanúja csak jóval később döbbent rá, hogy mit látott vagy hallott. Elképzelhető, hogy valaki a bűntény után félelmében nem tanúskodott, de ma már elmondaná, amit tudott.
Kovács ezredes arra biztatja mindazokat, akik húsz évnél nem régebben történt felderítetlen gyilkosságokról, rejtélyes eltűnésekről, azok hátteréről bármit is tudnak, jelentkezzenek a rendőrség zöldszámán vagy küldjenek e-mailt. Akkor is, ha nem kívánják felfedni kilétüket.
Huszonöt, "a tettes ismeretlen" jelzéssel lezárt "közterületi gyilkosság" aktáit is leporolja az ezredes. Ebbe a csoportba tartozik a Fenyő-gyilkosság is. Fenyő Jánost, a VICO médiabirodalom fejét 1998. február 11-én kocsijában lőtte agyon egy máig ismeretlen férfi. A gyilkos személyét éppúgy homály fedi azóta, mint a felbujtóét; feltéve persze, ha helytálló a rendőrség feltételezése, miszerint Fenyő bérgyilkosság áldozata lett.
Húsz év alatt húsz olyan alvilági leszámolás történt Magyarországon, amelyet a rendőrségnek nem sikerült felderítenie. Ezekben vélt-valós alvilági kapcsolatokkal bíró, az esetek többségében azonban maffiacselekményekért soha el nem ítélt "vállalkozókkal" végeztek ismeretlenek.
