Közpark a Kossuth téren? Hol a szerződés?
Az Országház előtti tér közparkosítása komolyabban a 2006 őszi botrányos tüntetések után merült fel a politikai vezetőkben.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök támogatta az elképzelést, a park létrehozása kapcsán még egy nagykoalíciós összeborulás körvonalai is kirajzolódtak, hiszen Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármester is az ügy élére állt.
A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta azt a városvezetői javaslatot, amely szerint a Kossuth teret ötven évre ingyenes használatra átadják az Országgyűlés Hivatalának. Első lépésként tavaly tavasszal tervpályázatot írtak ki a tér rendezésére, amelyet az s73 Kft. nyert meg. A tervezőiroda pályaművének legfőbb értéke, hogy nem aprózza el a parkot, az Országház léptékéhez illeszkedő zöld környezetet hoz létre, amely ugyan érzékenyen reagál a tér történeti adottságaira, de nem archaizál - idézi a lap a bírálóbizottság értékelését.
A győzelmet azonban a mai napig nem követte a megbízási szerződés aláírása. A pályázatot kiíró Országgyűlés Hivatala egyelőre a tervezési feladat pontos meghatározásáról tárgyal az S73 Kft.-vel. A cég egyébként további szállal is kapcsolódik a Kossuth tér átépítéséhez. Az ide épülő mélygarázs legfelső szintjén látogatóközpont létesül a Parlament évi több százezer látogatójának méltó fogadására - biztonsági átvizsgálás, jegyvásárlás, információ, kávézó, ajándéküzlet, mosdók. A térfelszín alatt kialakítandó centrum építészeti, műszaki részletei egyelőre nem ismertek.
A Főpolgármesteri Hivatal előzetes becslései szerint 1,23 milliárd forint állami forrás és 2,44 milliárd forint magántőke szükséges a Kossuth tér rendezéséhez. Ebből a zöldfelület kialakítása 260, a díszkő burkolat 460, a kerítés 330, a tér berendezése pedig 180 millió forintba kerülne.
A mélygarázs a hivatal szerint befektetői pénzből - a beruházó Parking Kft. szerint inkább hitelből - épülne, a tervek szerint több mint kétmilliárd forintos beruházással. Ez parkolóhelyenként 5-7 millió forintot jelent, ami a szokványos 2-4 milliónál lényegesen több. Az ok részben a szigorú biztonsági előírásokban, a Duna közelsége miatti magas talajvízben, illetve a felszíni rendezéshez szükséges extra, háromméteres földtakarásban kereshető.
A Kossuth téri kordon elbontásáról ITT olvashat


