Nők: kiváltságosok és jogfosztottak

Tizenötezer nő vonult ki száz évvel ezelőtt New York utcáira, hogy jogfosztottsága ellen tiltakozzon. Az üvegplafon, amely a nőket akadályozza a társadalmi érvényesülésben, ma is létezik.

„Háromszor annyit dolgoztam, hogy elérjem, amit a velem egykorú férfikollégám – mondja Szabó Rita. – Ugyanazt az egyetemet végeztük el, hasonló képességűek voltunk, azonos hévvel lelkesedtünk a munkánkért. Egyszerre lettünk pályakezdők, közös munkahelyen. Őt egy év múlva kinevezték csoportvezetőnek, nekem ez háromba telt. Ő mindennap fél ötkor letette a lantot, én rendszeresen gályáztam este tízig. Mostanra úgy érzem: elég volt. Van pozícióm, megállok a lábamon – nem dolgozhatok egész életemben késő estig. Ákos viszont szinte repül felfelé, és továbbra sem kell túlóráznia. Ő átmegy majd az üvegplafonon – én kiszállok az üvegliftből. Egyszerűen nem éri meg. Ráadásul az sem biztos, hogy sikerül. Egyik férfikollégám jóindulatúan megsúgta: lehetek én akármilyen penge a szakmában, a munkahelyi döntéshozók szemében akkor is csak egy nő maradok.”

1910-ben Koppenhágában a II. Internacionálé megtartotta az első nemzetközi nő-konferenciát. Ekkor alapították meg a Nemzetközi Nőnapot. A javaslatot a német szocialista mozgalom ismert nőalakja, Clara Zetkin terjesztette elő. A következő évben a nemzetközi nőnapot több mint egymillióan fogadták el Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Nem sokkal később több mint 140 munkásasszony veszítette életét New Yorkban a Háromszög Ruhagyárbeli tűzvészben. Az ok a biztonsági intézkedések hiánya volt. Magyarországon a nőnapot 1914-ben ünnepelték először. 1977-ben az ENSZ is elismerte a dátumot. A tehetséges és ambíciózus Rita létező dolgokról beszél, amikor üvegplafont és -liftet említ. Igaz, jelképekről van szó, amelyekkel szociológusok modellezik a nők karrierlehetőségeit. Az üvegplafonról egy-két évtizede írnak már a szakemberek. Azt a határt szimbolizálja, amelyek a nők elérhetnek, de amelyen nem juthatnak túl. Pedig jó ideje szerepet vállalnak műszaki, jogi, orvosi, pénzügyi vagy bankszakmai területen. Holott képességeik, munkatapasztalataik feljogosítanák őket rá, hogy a férfiakéval azonos karriert fussanak be – mondja Acsády Judit szociológus.

A magyarországi és a nemzetközi adatok szerint is a nők fontos pozíciókat töltenek be a középvezetői rétegben, ám a felső vezetők körében alig akad néhány társuk. Az olyan karrierek, mint amilyen az Egyesült Államok külügyminiszteréé, Condoleezza Rice-é, világszerte nagyon ritkák. Ő túljutott az üvegplafonon, azaz az üvegliftben utazva (a ranglétrán való felrepülés metaforája) átkelt azon a vonalon, amely fölé csak rendkívül kevés nő emelkedik. Az üvegplafon tehát nem más, mint a láthatatlan társadalmi diszkrimináció.

A bajok forrása a sztereotípiákban, társadalmi előítéletekben, a részben elavult nőiszerep-felfogásban keresendő. De tény, hogy az elmúlt 200 év történelme az emancipáció története is. A női egyenjogúságért való küzdelem azoknak a törekvéseknek a része, amelyeket emberjogi harcoknak nevezünk. Ha nem akarunk feudális társadalomban élni, amelynek tagjai kiváltságosok és jogfosztottak csoportjára különülnek, el kell fogadnunk ezeket a változásokat – hangsúlyozza a szociológus.

Az emancipáció fogalma nálunk ráadásul olyan pejoratív árnyalatot kapott, hogy eredeti jelentését szinte már el is veszítette. Az ugyanis az adott társadalmi csoport jogfosztottságának megszüntetése. Azt, hogy a nőnek joga legyen munkát vállalni, képezni magát, és részt venni a döntésekben, a politikában, a hatalom gyakorlásában, a kulturális életben. Magyarországon az emancipációt sokan a nemi szerepek rovására képzelik el. Holott nincs mitől félni. Antropológiailag a nők és a férfiak egyaránt alkalmasak a racionális és érzelmi, a gyakorlatias és intuitív gondolkodásra, magatartásra – mondja Acsády. Lehetnek kedvesek, és mutathatnak erőt is.

Magyarország tagja annak a CEDAW-egyezménynek, amely ENSZ-bizottság a nők elleni diszkrimináció eltörlésére alakult. Ötévente minden tagország köteles jelentést küldeni neki. A legutóbbi magyar vizsgálatra adott válaszban a bizottság két dolog miatt fejezte ki aggodalmát. Az egyik a munkavállalásban való diszkrimináció, a másik a nők megjelenítése a médiában. E két területen a legerősebbek hazánkban a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák. Elég, ha az állásinterjúk ama kérdéseire gondolunk, hogy férjezett-e a jelentkező nő, és készül-e gyereket szülni. A némelyik újság címoldalán díszelgő pucér hölgyek pedig azt sugallják: a nő nem több, mint szexuális tárgy.

1910-ben Koppenhágában a II. Internacionálé megtartotta az első nemzetközi nő-konferenciát. Ekkor alapították meg a Nemzetközi Nőnapot. A javaslatot a német szocialista mozgalom ismert nőalakja, Clara Zetkin terjesztette elő. A következő évben a nemzetközi nőnapot több mint egymillióan fogadták el Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Nem sokkal később több mint 140 munkásasszony veszítette életét New Yorkban a Háromszög Ruhagyárbeli tűzvészben. Az ok a biztonsági intézkedések hiánya volt. Magyarországon a nőnapot 1914-ben ünnepelték először. 1977-ben az ENSZ is elismerte a dátumot. -->