Óceán a Szaturnusz holdján

Amerikai kutatók szerint bizonyíték van arra, hogy a Szaturnusz óriásholdja, a Titán felszíne alatt folyékony óceán rejtőzik. A Szaturnusz körül keringő Titán a Naprendszer egyik legérdekesebb égitestje – írja a Magyar virtuális enciklopédia. A holdak közül a második legnagyobb, és az egyetlen, amelynek sűrű légköre van. Átmérője mintegy 5150 kilométer, a bolygója körüli keringési ideje 16 nap. Légköre, amelyet a földihez hasonlóan túlnyomórészt nitrogén alkot, a benne lévő szénhidrogén-aeroszolok miatt átlátszatlan, ezért felszínét még a Szaturnuszt megközelítő korábbi űrszondák sem tudták lefényképezni.

A légkör összetétele hasonló lehet a Föld őslégköréhez, ezért kutatása az élet kialakulása szempontjából ígéretes. A NASA által 1997-ben indított Cassini űrszondán szállított európai űreszköz, a Huygens 2005 januárjában behatolt a Titán légkörébe, majd ejtőernyők segítségével leereszkedett a felszínre, és ott még két órán keresztül működött. A leszállás közben végrehajtott és a felszínen végzett mérések egy részét a Cassini szonda továbbította a mintegy 1,5 milliárd kilométerre lévő Földre. A képeken kerekre csiszolódott „kövekkel” borított felszín, völgyhálózat és „partvidék” látható.

A kutatók régóta próbálják megfejteni, honnan származik a Titán atmoszférájának metántartalma. Elméletük szerint a metán a jégburokba fagyva található, és az alatta elterülő óceán által kiváltott folyamatok hatására szabadul fel onnan.

A legújabb bizonyíték az óceán létezésére közvetett: radarképek, valamint a Cassini űrszonda felvételeinek elemzésén alapszik. A tudósok számos olyan dűnét, csatornát, tómedret és más geológiai képződményt találtak a hold felszínén, amely egy adott pontból keletkeztethető. Ez vélhetőleg a Titán felgyorsult forgásának köszönhető.

Modellezéssel megállapították, hogy a légkörben jellemző szelek egyfajta forgatónyomatékot gyakorolnak a hold felszínére, ebből pedig arra következtettek, hogy egy folyékony óceánnak kell lennie a külső burok alatt. „A kéreg általunk megfigyelt torzulásai csak úgy alakulhattak ki, ha maga a külső kéreg vékony, és a belsőktől folyékony óceán választja el” – fogalmazott Ralph Lorenz, a John Hopkins Egyetem kutatója. Ha a Titánon létezik a belső óceán, akkor azt száz kilométer vastag jégpáncél és némi ammónia borítja. A víztömeg magyarázatot adna arra is, hogyan képes a hold rendre újratermelni a légkörében lévő metánt. VG