Robbanás előtt a robotvilág
Tavalyi adatok szerint a világon a számuk megközelítette a négy és fél milliót. Európában négy éve, uniós projekt keretében kezdték fejleszteni az iCub nevű csúcsrobotot. A munkában a robotszakértőkön kívül pszichológusok, a mesterséges intelligencia kutatói, komputerszakértők és agykutatók is részt vesznek. A program nyitott, vagyis újabb kutatók is bekapcsolódhatnak. A kétéves kisgyermekre emlékeztető, 94 centiméter magas gépezet tud járni, de csúszni-mászni és ülni is képes. Érzékelő rendszere, amely látás-, hallás- és tapintásérzékelő modulokat is magában foglal, azt is lehetővé teszi, hogy iCub a szemére és a kezére hagyatkozva könnyű tárgyakat fogjon meg és mozgassa azokat.
A szakértők és a gyártók szerint hamarosan szinte mindenütt gondolkodó robotok vesznek minket körül, a kórházban, a hivatalban, az üzletekben, vagyis a hétköznapokban. A robotpiac mára öt és fél milliárd dollárosra nőtt. Jelenleg olyan állapotban van a robotika, mint a monokróm monitoros korszakban a személyi számítógép – állítják a szakértők. Robotok már vannak, de még mindig nincs itt a tömeges felhasználás ideje. A tudósok az emberi agyhoz hasonló konstrukciókat próbálnak létrehozni, viszont a legújabb kutatások szerint az emberi agy másodpercenként 100 000 milliárd utasítást képes kiadni. Ez pontosan háromszor annyi, mint a Föld-szimulátor (a világ egyik legnagyobb számítási kapacitású számítógépe) teljesítménye.
Az ipar kísérletezik a teljes mesterséges intelligenciával felruházott robotokkal. A cél az előre betáplált parancssorok kreatív teljesítése, de ezeket a gépeket is főleg ipari felhasználásra tervezik. A robottechnika egyik leginkább fejlődő ága az önálló járművek fejlesztése.
A közeljövőben megjelenhetnek ugyan a robot vasutasok és a robot buszsofőrök, de még több évig-évtizedig szinte biztos, hogy az ember is ott ül és figyeli, minden rendben van-e. Tökéletesen nyomon követhető a fejlődés azon a DARPA Challange versenyen, amelyet az amerikai hadsereg finanszíroz. A cél olyan járművek létrehozása volt, amelyek sivatagos területeken is képesek egyik helyről a másikra eljutni, persze emberi beavatkozás nélkül. A navigáció GPS-alapú, viszont az igazi kihívás a valós idejű akadályok felismerése.
A légi robotok fejlesztése már előrehaladott, a kiegészítő feladatokat ellátó drónok mintha a tudományos-fantasztikus filmekből jöttek volna, úgy repkednek a gyalogság és a harckocsik felett. A hadsereg mellett a szórakoztatóipar az, amelyik komolyan foglalkozik a robotokkal. Egy játék robotnak ugyanis nincs szüksége arra, hogy gyorsan közlekedjen, teljesen megfelelő és eladható az is, ha csak fel-alá totyog a lakásban. A Sony Aibo kutyája erre a legjobb példa, bár most versenytársat kapott a német focizó kutya személyében. Az új sztárok a kutató- és mentőrobotok, habár a média még mindig a futballozó, táncoló gépemberekre figyel.
A robotikában azonban nem a mókás játékok vagy a ház körül ügyködő fűnyírók, takarítókészülékek jelentik a fejlődést, hanem az olyan gépek, mint a külső égitesteken információt gyűjtő szerkezetek vagy a szerencsétlenségek után önműködően felderítést végző intelligens kutatóeszközök.
Az okos robotok az emberhez hasonló módon keresik a legkedvezőbb utat. Mesterséges ideghálózatuk irányítása révén meg tudják különböztetni a talaj öszszetételét, s maguk döntenek, hogyan és merre menjenek tovább, anélkül, hogy állandóan földi parancsokra várnának. Azonban nemcsak emberi, hanem állati viselkedést is utánoznak a kutatók a robotokkal. James McLurkin, az MIT kutatója évtizedek óta tanulmányozta a hangyákat. Az általa fejlesztett, alig tíz centiméter magas robotok viselkedése nagyon hasonlít az övékéhez. McLurkin robothangyái népes rajokban, központi irányítás nélkül végzik a feladatukat. Munka közben megosztják egymással az információkat, és ha egyikük meghibásodik, kiesik a sorból, a szomszédja átveszi a teendőit. A Nemzetközi Robotszövetség (IFR) legfrissebb adatai alapján a robotok száma megközelíti a négy és fél milliót a földön. A felmérés szerint 2006-ban 951 ezer ipari robot dolgozott világszerte, ez 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de a 2006-os eladások elmaradtak a 2005-ös csúcshoz viszonyítva, mert Ázsia és Amerika kevesebbet vásárolt. Ázsiában Japán, Amerikában Kanada és az USA, Európában pedig Németország „alkalmazza” a legtöbb ipari robotot. Az ilyen gépek nagy része az autóalkatrész-gyártásban, valamint az elektronikai, a műanyag- és vegyiparban tevékenykedett, főleg hegesztésre, festésre, szerelésre használták őket. Az előrejelzések szerint 2010-re 1,173 millióra emelkedhet az ipari robotok száma a világon, ez átlagosan évi 5,5 százalékos növekedést jelent. Az összes robot száma pedig nyolcmillióra nőhet. VG
[enews_gallery id='450710']
