Talán elmúlik a népszavazási divathullám - A kérdések is rosszak a szakértő szerint

E "hullám" a tanszékvezető szerint elsősorban nem alkotmányjogi kérdés, hanem a politikai kultúra része. A mostani ellenzék szívesebben él ugyanis a közvetlen hatalomgyakorlás - például a népszavazás - eszközeivel, míg a másik oldal az Országgyűlés szerepét hangsúlyozza. Az 1989-ben kialakult közjogi rendszerrel ez utóbbi inkább összeegyeztethető - véli az alkotmányjogász. Ezért szerinte a kabinet programját, illetve a költségvetést érintő kérdésekben nem lehetne referendumot tartani.

A hatályos alkotmány szerint a kormány mozgástere meglehetősen széles: feladata az is, hogy meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás társadalmi rendszerét, a tudomány és a kultúra fejlesztésének állami feladatait. Chronowski Nóra erre hivatkozással állítja, hogy számos kérdést nem törvényben, hanem rendeleti úton lehetne szabályozni, kivéve, ha alkotmányos alapjogokról van szó. Az alaptörvény azonban nem ír elő sem ingyenes egészségügyi ellátást, sem ingyenes felsőoktatást. Az AB viszont szélesre tárta a kaput a népszavazási kezdeményezések előtt - állítja Chronowski -, és ezzel a kormánynak a gazdaságpolitika alakításában betöltött szerepét is megkérdőjelezi.

Lövétei István alkotmányjogász, a Corvinus Egyetem docense is azt vallja, hogy a rendszer nem igazán jó. Ma olyan, összefüggéseikből kiragadott kérdésekről is dönthetnek az emberek, amelyek következményeit nem képesek átlátni, ezért a szabályozás sem igazán szerencsés. Ezért Lövétei szerint az állam működésének befolyásolására a népszavazás gyakran alkalmatlan eszköz. Egyértelmű, hogy senki nem akarja a vizitdíjat - magyarázza -, de nyilván azt sem, hogy a háziorvosok bevétele csökkenjen, és emiatt rosszabb körülmények közt dolgozzanak. Aki ilyen kérdéseket tesz fel, alkalmatlan eszközökkel politizál - állítja.