Kizöldített közbeszerzések
- Magyarország elmaradásban van a zöldközbeszerzések területén. Miként dönthető el, hogy ki kínál környezetkímélőbb megoldásokat?
- Egyik részről valóban nem könnyű ezt eldönteni, hiszen mindenki igyekszik bizonygatni, hogy az ő terméke vagy szolgáltatása környezetbarát. Másrészt megvannak azok a védjegyek és mutatószámok, amelyek segítséget nyújtanak ennek értékelésében. Így például bármilyen létesítmény építési tervéből ki kell derülnie a fűtési rendszer és a szigetelés energiahatékonyságának, a világítótestek energiaigényének, valamint annak, hogy egyáltalán mennyi természetes fény jut majd be az épületbe, és mekkora világítási szükséglettel kell számolni.
- Csakhogy a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele pluszköltségekkel járhat.
- A közbeszerzések olyan eszközök és szolgáltatások megrendelését célozzák, amelyek valamilyen közcélt szolgálnak, így ezeknek nemcsak az ára, hanem a környezeti hatása is fontos kell legyen. Persze lehet, hogy az adott beruházásnál ez a költségek növekedését eredményezi, azonban az erre áldozott pénz hosszabb távon megtérül, például a kisebb energiafelhasználásnak köszönhetően, az elért környezeti haszonról nem is beszélve.
- A jelenlegi gazdasági helyzetben van annak realitása, hogy a közbeszerzési törvény kötelező módon előírja a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét?
- Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy nagyon rövid távú szemléletet jelent, ha valaki kizárólag a pillanatnyi árak figyelembevételével dönt egy-egy beszerzésnél. Éppen ezért látok rá esélyt, hogy a közbeszerzési törvény tervezett módosítása során a jogalkotó valódi zöldkaraktert adjon az eljárásoknak.
- Hogyan érvényesülhetnek a zöldszempontok az eljárások során?
- Egyrészt a bírálati szempontokat kell oly módon meghatározni, hogy az egyes eljárásoknál a környezetvédelmi aspektusból előnyösebb megoldást kínáló ajánlattevők pluszpontokat kapjanak. Tehát nem kellene kizárni senkit sem az eljárásokból, ellenkezőleg, minden egyes alkalommal versenyeztetni kellene a különböző megoldásokat kínáló pályázókat. Talán furcsán hangzik, de környezetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös lenne az is, ha az eljárások átláthatóbbak lennének, s a korrupció lehetősége csökkenne. Emellett meg lehet teremteni annak a feltételeit, hogy a közbeszerzések elektronikus útra terelődjenek, ezzel már a pályázati szakaszban jelentősen csökkenteni lehet a felhasznált papírmennyiséget. Azt pedig egyes projektekre lebontva lehet mérni, hogy anyagi és környezetvédelmi szempontból mekkora megtakarítást sikerült elérni például az anyag- és energiafelhasználás, valamint az üzemeltetési költségek terén.
- Megállapításuk szerint a magánszféra cégei sok esetben már ma alkalmazzák a zöldelveket a beszerzéseiknél.
- Ennek az az oka, hogy a magánszférában már nagyon sok tulajdonos rájött arra, hogy rövid és hosszú távú érdekei nem mindig azonosak, s hogy a cégük jövőjét illetően az utóbbiak fontosabbak beszerzéseik során is. A CO2-kvótakereskedelemben részt vevő ágazatokban, így például az energiaiparban ma már hangsúlyosan megjelennek a zöldszempontok minden üzleti döntésnél. Olyannyira, hogy az erőművi szektor legújabb technológiaváltása egyenesen a környezetvédelmi hajtóerő megjelenésére vezethető vissza. A magánszféra ismét előbb mozdult meg, mint a közszféra, s ebben a saját üzleti és környezetvédelmi szempontok mérlegelése legalább olyan fontos volt, mint az uniós kötelezettségek teljesítése. NIG
