Megosztott NATO – a magyarokat Amerika oldalán látják
A mostani bukaresti NATO-csúcson ez a felosztás két esetben is jelentkezik: a nyugat-európai országok nem hajlandóak kockázatos fellépést vállalni Afganisztánban, illetve nem támogatják az USA kezdeményezését, hogy Grúziát és Ukrajnát vegyék fel a szövetségbe.
A NATO egy „kétoldalú szervezetté kezd alakulni: az egyik fele hajlandó harcolni, és meghalni a demokráciáért, a másik fele nem” – idézik Gary Rice katonai elemzőt, nyugdíjazott kanadai ezredest.
Donald Rumsfeld korábbi amerikai hadügyminiszter kifejtette: olyan új szövetségesek, mint Lengyelország, Csehország vagy Magyarország – az első három, egykori Varsói Szerződéshez tartozó ország, mely csatlakozott a NATO-hoz – a szövetséget a zsarnokságból felszabadító szabadságként értékelik. „Öt évtizednyi kommunista megszállást szenvedtek el… Kelet-Európa népei megértik, milyen veszélyeket hordoz egy totalitárius ideológia, és az első között voltak, akik felléptek ellene” – mondta Rumsfeld. Ha nem bővül tovább keletre a szervezet, szerinte elveszíti 21. századi relevanciáját.
A NATO-találkozó után Putyinnal is találkoznak a szervezet képviselői, aki nagyon is ellenzi a két egykori szovjet köztársaság csatlakozását. Azonban Merkel is a bővítés ellen van: mint mondta, nem lehet egy olyan országot, mint Ukrajna felvenni, ahol a jelenlegi kormány ugyan támogatja a csatlakozást, de ez a jövőben nem feltétlenül áll fenn; Grúziát pedig mellőzné, hiszen szerinte teljesen belekeveredett regionális és belügyi problémákba.
Emellett Horvátország és Albánia e heti felvétele a szervezetbe szinte biztosra vehető; Macedóniáé is ugyan valószínű, de kétséges lehet még az ország elnevezésével kapcsolatban már régóta húzódó görög aggályok miatt.
