Veres kedvezményezettje az "érdekes" földügyletben?
Egy, az amerikai westernhangulatot népszerűsítő, Kaskantyú falu szélén található lovas tanyát működtető magánszemély és két társa vásárolta meg a kerteskői gazdaság 470 hektárnyi földjét. A Bábolna Zrt.-hez tartozó gazdaság termőföldjére az elővásárlási jogú bérlő is jelezte igényét, ezért az ügy akár bírósági eljárással is folytatódhat.
- Amióta az eszemet tudom, lovakkal foglalkozom, és feladatom is a tanya szakszerű vezetése, ezért nem is nagyon tudok mit kezdeni a sajtóban megjelent találgatásokkal - közölte a lap megkeresésére Walter András, a Walter Ranch lovas tanya vezetője.
Mint mondta, maga sem gondolta volna, hogy sikerül elnyernie a szóban forgó földeket.
A Zirc közelében található kerteskői gazdaság és eszközvagyonai körül még tisztázatlanok a körülmények, de a 470 hektárnyi föld megvételéről már megszületett a szerződés. Walter tájékoztatása szerint két jó barátjával - akik közül az egyik jól ért a jogi anyagok megszövegezéséhez - indult a pályázaton, és maga is meglepődött, hogy nyertek.
A lapnak azonban többen is azt állították, hogy a nyertesnek kikiáltott vásárlói közösség három tagja közül egy jogász komoly kapcsolatokkal rendelkezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetői körében. Walter András ezt határozottan cáfolta.
A márciusban kihirdetett győztes pályázat azért kavart vihart, mert szinte azonnal kiderült, hogy a Walter András és két - még a napila birtokában lévő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozataiban sem megnevezett - magánszemély által a gazdaságra és eszközeire ajánlott 22,7 millió forintos pályázattal szemben volt még egy 200 milliós ajánlat is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője közölte: a földekre mindenki megajánlotta a 192 millió forintos minimumárat, s állítása szerint „az eszközökre kétszázmilliós ajánlatot tevő pályázó fél azért esett ki, mert ajánlata az együttes kiírás feltételeinek nem felelt meg”.
Utóbbi megállapítás azért érdekes, mert közben a nyertesnek kikiáltott félnek, mint kiderült, a földeket már eladták, míg a gazdaságra és eszközeire vonatkozó szerződést végül nem kötötték meg, vagyis itt sem érvényesült az együttes kiírás feltétele. Márpedig, mint azt a szóvivő is jelezte, az eszközvagyonra és a földre külön kellett pályázni, de amennyiben valamelyik érvénytelen volt, az a másik eljáráson automatikus kizárást jelentett. A 470 hektárnyi termőföldhöz a három magánszemély egyébként 192 millió forintért jutott hozzá.
- A vagyoncsoportként (a gazdaság eszközei plusz a termőföld) történő értékesítés helyett végül a külön eladott termőföld ügyén kívül törvénytelenségek sorozatát tapasztalhattuk a kerteskői gazdaság eladásakor - közölte lapunk megkeresésére az ügyben a parlamentben is felszólaló Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő. Elmondta: a földet bérlő gazdálkodó levélben kereste meg, és jelezte, hogy hiába kívánt élni elővásárlási jogával, e lehetőséget a vagyongazdálkodó megtagadta tőle. - Márpedig - világított rá a honatya - a hatályos földtörvény értelmében a bérlőnek elővásárlási joga van. A vagyongazdálkodó azért utasította el a bérlő elővásárlási jogát, mert pályázatában e jog érvényesítését a kért letéti összeg befizetéséhez kötötték.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyongazdálkodó nem írhatja felül a hatályos törvényt. Az ügyben Medgyasszay az MNV Zrt.-t felügyelő pénzügyminiszterhez fordul írásbeli kérdéseivel, és mint mondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy törvénytelenségek történtek, úgy a személyi felelőség kiderítése már a bíróság, illetve az ügyészség feladata lesz.
