A korábban az egészséges táplálkozással és a kalóriaégető, szenvedélyes életvitellel azonosított térség mára a – a testsúly és a testmagasság összevetésével számított – testtömeg index szempontjából sereghajtóvá vált az EU-tagállamok között.
A jelenséget elemezve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) rámutat, hogy az elhízás a Földközi-tenger déli és keleti partvidékén is terjed, sőt, távolabbi ázsiai térségeket is veszélyeztet. A hajdan a gyümölcsök és zöldségfélék változatos felhasználásán alapuló mediterrán étrend helyébe mára a túl sok húst, zsiradékot és édességet tartalmazó étkek léptek. A nők tömeges munkába állása miatt mindenütt visszaszorult az otthoni főzés, amit a gyorséttermekben vagy a bevásárlóközpontokban vett élelmiszerekkel pótolnak. Mindehhez jött még fölöttébb kényelmes vagy kevés testmozgással járó életvitel. Növekedett emellett – mégpedig mintegy 30 százalékkal – a bevitt kalória mennyisége Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Máltán és Cipruson. Ezzel szemben a korábbi EU-15-ök összességében a növekmény csak 20 százalék volt.
A görögök körében mára a lakosság háromnegyede vált túlsúlyossá vagy egyenesen elhízottá, és az itt hajdan virágzó – az izmos férfialakot a középpontjába állító – Adónisz-kultusz helyébe az EU-tagállamok között legrosszabb testtömeg-index lépett. Nem áll sokkal jobban e tekintetben Olaszország, Spanyolország és Portugália sem, ahol a lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Ilyen körülmények között az UNESCO világörökségi listájára felvinni tervezett mediterrán konyha és étrend idővel tényleg csak legendaként fog tovább élni – figyelmeztet a FAO.
