A Republicon Intézet elemezve az MDF-frakció és az egyes MDF-es képviselők szavazási gyakorlatát, megállapítja, hogy miközben az MDF-frakció szűk többsége jellemzően „nem” gombot nyomott az interpellációkra, a képviselőcsoport kisebbsége távolmaradt e szavazásokkor. E távolmaradás nem véletlenszerűen alakult az MDF-ben: Vas János és Dávid Ibolya éltek leggyakrabban ezen eszközökkel, akik a vizsgált időszak szavazásainak több mint nyolcvan százalékán nem vettek részt.
A kisebbségi kormány 31 interpellációs szavazásból 27-et megynyert, vagyis összesen négyszer tudta az elvileg ellenzéki többség leszavazni a kormányt. Ekkora fölényhez nem lett volna elég pusztán az SZDSZ támogatása, a szavazás egyharmadánál ugyanis a liberálisok nem támogatták a kormányt. Interpellációs szavazás esetén a tartózkodás a válasz elutasításával, a távolmaradás azonban - ellenzéki képviselő esetén - burkolt támogatással egyenértékű.
Teljes kormányzati létszámot feltételezve bármely szavazat átmegy akkor, ha hét, vagy annál több ellenzéki képviselő távolmarad a szavazástól. S bár a távolmaradások oka sokféle lehet, az intézet megállapításai szerint az MDF ebben az időszakban stratégiailag alkalmazta ezt az eszközt. Miközben a párt többségi és hivatalos álláspontja a felvetés elutasítása volt, addig egy stabil 3-5 fős kisebbség távolmaradásával tudatosan a kormányt támogatta.
Amikor a ma reggeli Nap-keltében Giró-Szász András, a Századvég igazgatója az elemzésre hivatkozva felvetette Dávid Ibolya szerepét a kisebbségi kormány stratégiájával kapcsolatban, Somogyi Zoltán, a Political Capital (többek közt az MDF-nek és Dávid Ibolyának dolgozik) igazgatója megjegyezte, a Republicon Intézet elemzése liberális pártfüggése miatt nem tekinthető objektívnak.
A mai napon mind Dávid Ibolya, mind Almássy Kornél, aki kihívója az MDF elnöki posztján, sajtótájékoztatót tartott, kölcsönösen igen kemény vádakkal illetve egymást.
