Az ország pesszimista állapotát jelzi, hogy még az MSZP szavazói Közérzet Indexe sem közelíti meg a közepes értéket (36 pont), a Fidesz szavazóinak pontszáma ennek csupán harmada (12 pont) - áll a két szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A miniszterelnöki lemondás és az ezzel kapcsolatos események egyértelműen átírták a közbeszédet. A Gyurcsány Ferenc lemondásával kapcsolatos téma 81 százalékos említéssel került az első helyre az esemény után, szinte minden más témakört leszorítva a napirendről: a megkérdezettek mindössze 7 százaléka szerint a gazdasági válság, 2 százaléka szerint március 15-e volt az időszak meghatározó eseménye.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében februárhoz hasonlóan 28 százalék, az MSZP-é 11 százalék, ami 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt. A két kisebb parlamenti párt közül mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalék az összes választásra jogosult körében, vagyis az MDF támogatottsága 1 százalékkal csökkent, az SZDSZ-é viszont 1 százalékkal növekedett.
A Jobbik szavazóinak aránya változatlanul 1 százalék, a többi párt együttes támogatottsága 2 százalékos. A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya 30 százalék. A megkérdezettek 17 százaléka pedig vagy biztosan nem menne el szavazni, vagy nincs olyan párt, amelyikre szavazna.
A biztos szavazó pártválasztók csoportján belül februárhoz képest nem történt jelentős változás. Márciusban 67 százalék a Fidesz és 22 százalék az MSZP biztos pártválasztóinak aránya. Felmérésünk szerint csak a két nagy párt jutna most az országgyűlésbe, a parlamenti küszöb eléréséhez az MDF áll legközelebb, 4 százalékos támogatottsággal.
Gyurcsány Ferenc lemondása előtt tovább folytatódott a kormány megítélésének folyamatosan romló tendenciája, a kormánnyal elégedetlenek aránya már 80 százalékosra nőtt. Jelzésértékű, hogy még az MSZP szavazóinak ötöde is inkább elégedetlen volt a kormánnyal.
A kormányfő lemondását megelőzően is folyamatosan nőtt a kormányváltást támogatók aránya. Januárban a megkérdezetteknek még csak 40, februárban 50, márciusban már 60 százaléka várt kormányváltást, s csupán minden ötödik megkérdezett szerette volna, ha a kormány folytatja munkáját.
Márciusban az MSZP szavazók 16 százaléka is a kormányváltás mellett tette le a voksát. Ezzel párhuzamosan a februárban mért 52-ről 65 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélték, hogy a szűkebb környezetükben a kormányváltást akarók vannak többségben.
Gyurcsány vagy Orbán? Legyen előrehozott választás, vagy nem? Surányi vagy Bokros? Cikkünk a második oldalon folytatódik.
A kormányfő lemondása előtt arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesebben a miniszterelnöki székben, Orbán Viktort, vagy Gyurcsány Ferencet, tovább nőtt a különbség a két politikus megítélésében. Februárban 11 százalékkal voltak többen, akik a Fidesz vezetőjét tartották alkalmasabbnak a kormányfői pozíció betöltésére (37-26 százalék), márciusban már 23 százalék volt a különbség (42-19 százalék). Az eltolódás egyértelmően a bizonytalanok körében érhető leginkább tetten, 31 százalékuk bízott inkább Orbán Viktor és csak 14 százalékuk Gyurcsány Ferenc képességeiben.
A Gyurcsány Ferenc lemondását követő helyzetben erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a két nagy párt által javasolt két lehetséges megoldás közül melyik volna a legjobb az ország számára. A megkérdezettek pontosan fele van azon a véleményen, hogy az országgyűlés oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások, míg 44 százalék szerint inkább a parlament válasszon most új miniszterelnököt, és jövőre, a rendes időben rendezzenek csak új parlamenti választást. A kérdés társadalmi súlyát jelzi, hogy a megkérdezettek mindössze 7 százaléka nem tudott dönteni a két lehetséges alternatíva között, 94 százaléknak tehát van véleménye e kérdésről.
A Fidesz szavazóinak 79 százaléka az előrehozott választások mellett voksol, míg az MSZP táborán belül a parlament által választott új kormányfő megoldása bír 73 százalékos támogatottsággal. A pártválasztásukban bizonytalanok enyhe többsége (53%) a parlament általi kormányfőválasztást támogatja, a pártválasztásukat eltitkolók pedig gyakorlatilag azonos arányban vannak mindkét megoldási javaslat mellett.
A többség ellenezné, hogy lemondása ellenére Gyurcsány Ferenc maradjon a miniszterelnök, ha nem találnának új jelöltet a posztra. A megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, további 21 százalék pedig inkább ellene volna ennek a megoldásnak. Az MSZP-tábor kivételével majdnem minden választói csoporton belül az ellenzők jóval többen vannak (a Fidesz szavazóknál 80%).
A lemondás utáni időszakban felmerült néhány lehetséges miniszterelnök-jelölt közül Surányi György, volt jegybankelnök esetében mondták a legtöbben, hogy teljes mértékben alkalmas a posztra, azonban még az ő esetében is csupán 22 százalékos a fenntartás nélküli támogatottság az összes megkérdezett körében. A második Bokros Lajos esetében pedig csak 20 százalék válaszolt így a lemondás után. Igaz, az eredményhez az is hozzátartozik, hogy Surányi Györgyöt 13 százalékkal kevesebben ismerik, az MDF újdonsült listavezetőjénél.
Századvég - Forsense-->
