Két fontos érv hangzik el az előre hozott választás mellett. Az egyik: a súlyos válság eredményes kezeléséhez erős legitimációjú kormányra van szükség. A másik: Orbán Viktor, aki keményebben tartja kézben a maga pártját, mint bármely szocialista miniszterelnök, képes lehet arra, hogy könyörtelenül végrehajtsa a ma szükséges fogyasztáscsökkentő lépéseket.
Mindkét érv ingatag – szögezi le a Népszabadságban Bauer Tamás. Az első abból indul ki, hogy a Fidesznek a választások előtt mutatkozó választói támogatottsága egy választási győzelem után is biztos bázist adna egy majdani kormánynak. Ez a választások előtti támogatottság azonban olyan reménységnek szól, amelynek kormányra kerülve aligha tud a Fidesz megfelelni. A hatvan százalék fölötti Fidesz-támogatás valójában nem jelent többet, mint a hetedik éve kormányzó MSZP és a köztudatban ma is hozzá kapcsolt SZDSZ elutasítását. Ennek a két és fél milliós tábornak a jó másfél milliós magva ideológiai alapon áll a Fidesz mögött, s az ő támogatásukra árkon-bokron át számíthat, de a további egymillió protesztszavazó támogatása könnyen elillanhat, ha a Fidesz nem tud megfelelni a maga által keltett várakozásnak.
Márpedig nem tudhat. A Fidesz a Bokros-csomag bejelentése óta, vagyis idestova közel másfél évtizede hirdeti, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányok megszorító intézkedései feleslegesek, a fogyasztást korlátozó, a juttatásokat leépítő intézkedéseket önkényes "sarcok". A remélt kormányra kerüléshez közeledve sem változtat ezen a retorikán a Fidesz: ha ki is szivárgott Orbán Viktor egy zártkörű előadásáról, hogy a nyugdíjak indexálásának szigorítását tervezi, ha meg is említi, hogy alkalmasint meg kell majd adóztatni a minimálbért, a fideszes retorika nagy hangerővel harsogott vezető szólama továbbra is mindenféle megszorítás elutasítása. Amikor az egyik közvélemény-kutató arról kérdezte az embereket, hogy mely válságkezelő programot tudják leginkább elfogadni, a Fideszé kapta
a legjobb osztályzatot.
Eszerint sokakkal sikerült elhitetni, hogy az adócsökkentéssel, keresletösztönzéssel való "válságkezelés", aminek jegyében Orbán nemcsak a kormány, de a Reformszövetség javaslataira is kategorikusan nemet mondott, reális lehetőség. Ezt erősíti meg a Fidesz azzal is, hogy a Bajnai-féle megszorítások eltörlését ígéri. Ha ezzel szemben a Fidesz kormányra kerülve azon a nyomvonalon indul el, amelyről Orbán csak zárt körben beszél, a párt támogatottsága hetek alatt ugyanúgy radikálisan visszaeshet, mint 2006-ban a szocialistáké. Vajon tekinthető-e "széles támogatottságnak", erős legitimációnak a hamis ígéretsorozattal szerzett többség?
