Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon évek óta azt büntetik, aki tiltott szexet vásárol. Hasonló szabályozást vezettek be Nagy-Britanniában: 2008 ősze óta bűncselekményt követ el, aki kiskorú prostituálttal köt üzletet, vagy olyannal, aki emberkereskedelem áldozata, esetleg kényszerítették arra, hogy prostituáltként dolgozzon. És mivel a kliensek nem tudhatnak semmi biztosat a prostituáltak előéletéről, minden esetben kockáztatnak, akár a börtönt is.
Ezek az országok élen járnak az emberi jogok érvényesítésében – mondta a Népszabadságnak Szil Péter pszichoterapeuta, a Stop-Férfierőszak Projekt munkatársa. Hozzátette: Svédországban a törvény hatására a prostitúció vissza is szorult, illetve kivonult más országokba. Szerinte nálunk is a keresletre kellene koncentrálni, mert ez hozza létre a kínálatot, a klienseket kellene büntetni és felvilágosítani arról, hogy amit tesznek, az erőszak egyik formája.
Mit tudnak erről a magyarországi döntéshozók, és mit akarnak tenni a prostitúció ellen? A Magyarországi Női Alapítvány 2006-ban kezdett interjúsorozatba, hogy választ kapjon ezekre a kérdésekre. Képviselőkkel (az összes parlamenti pártból), állami és önkormányzati vezetőkkel, rendőri vezetőkkel készítettek anonim beszélgetéseket. (Hasonló kutatás készült hat másik európai országban, többek között Olaszországban és Litvániában.)
A megkérdezettek közül senki nem gondolta, hogy a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak gondozása, kimenekítése, rehabilitációja állami feladat lenne. Mindannyian úgy vélték, hogy ez a civil szervezetek és esetleg az egyházak dolga - mondja Betlen Anna, az alapítvány munkatársa. Ami a prostitúció okait illeti, a legtöbben a férfiak szexuális problémáit és a nők "erkölcsi és anyagi helyzetét" említették.
Többen mondták, hogy így könnyű munkával szerezhető sok pénz. - Egy kivétellel mindenki szabad választásról beszélt, csak egyetlen interjúalanyunk említette, hogy ezt nem lehet kényszer nélkül csinálni - meséli a vezető.
