Kevés a csődvédelem
Az új csődtörvény – az első tapasztalatok alapján – nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A módosítás a bírák számára bonyolultabbá tette az úgynevezett egyszerűsített felszámolást, és – legalábbis eddig – a bajba jutott cégeknek sem vonzóbb a csődeljárás, nem élnek vele sokkal többen, mint korábban – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. Utalt arra: 2008. január 1-jén kevés híján 9500, az idén csaknem 11 ezer felszámolási kérelemmel kezdték az esztendőt, szeptemberben pedig már több mint 12 700 ügyet tartottak nyilván.
Az elmúlt hat-nyolc hónapban tehát a bíróságon is erőteljesen érzékelték a gazdasági válság okozta nehézségeket, a cégek pénztelenségét. A felszámolás kezdeményezése ugyanis még mindig a legegyszerűbb, leghatékonyabb út arra, hogy a hitelező fizetésre szorítsa az adóst: dehogy akarja ő kiiktatni a tartozó céget, csak – sokszor maga is a bedőléstől tartva – fenyegeti annak érdekében, hogy teljesítse a kötelezettségét. Kiss Gábor úgy vélekedett: ez a szemlélet, illetve sajátosan magyar módszer a közeljövőben sem fog változni, így a felszámolási kérelmek számának csökkenése sem várható.
Az új szabályozás az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégek megmentésére megreformálta a csődre vonatkozó rendelkezéseket. Mindenekelőtt a bajbajutott védelmére szinte azonnali moratóriumot biztosít. A gazdasági kollégium vezetője azonban úgy látja: ez a lehetőség – legalábbis az első adatok alapján – mégsem vonzó a gazdasági élet szereplői számára. Szeptemberben hat, októberben eddig két kezdeményezés érkezett a bíróságra. Bár ezek biztatónak látszó számok ahhoz képest, hogy az elmúlt esztendőkben ennél alig több csődeljárás indult országszerte, nem feledhető, hogy a felszámolásokhoz képest még mindig rendkívül kevés. Figyelemre méltó, hogy – egy 600-800 millió forintos eszközállományú szállítmányozási cég kivételével – valamennyi kisebb vállalkozás.
Kiss Gábor szerint az érintetteket visszatartja a komplikált szabályozás, valamint az, hogy ha mégsem tudnak megegyezni a hitelezőkkel, akkor a bíróság hivatalból elrendeli a felszámolást. Ez pedig súlyos csapás annak a vállalkozásnak, amely a sikeres menekülés, a reorganizáció reményében kérte a csődvédelmet és nem pedig azért, hogy megszűnjék.
A kollégiumvezető hibának tartja, hogy a törvény hatálya alá vonta az ügyvédi irodákat, ugyanakkor nem rendezte a társadalmi szervezetek, egyesületek jogutód nélküli megszűnését. Mivel a felszámolások 90 százaléka vagyontalan cégek ellen folyik, amikor is még az eljárási költségek sem térülnek meg, nemhogy pénzükhöz jutnának a hitelezők, kívánatosnak tartaná ilyen esetekben a procedúra mellőzését és a vállalkozások törlését a cégjegyzékből.
Növekvő fizetésképtelenség. A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. A csúcs 2009 végére, esetleg 2010 elejére várható a Coface szerint. A felszámolási eljárások száma 34, a végelszámolásoké pedig 37 százalékkal növekedett meg. A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is az élelmiszer-ipari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. Az eljárások további 20 százalékát építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett a turisztikai és gépjárműipari tevékenységet folytató vállalkozások dőltek be a legnagyobb számban.
