Az első és a legnagyobb fórum
A választottbírósági szerződés megjelenhet egyedi szerződésekben és tömegesen létrejött blankettaszerződésekben. Az elmúlt évekre jellemző igen erős ügyszámingadozás oka, hogy egyes cégek – melyek a szerződéseik általános szerződési feltételei között szerepeltették a Választottbíróság hatáskörére vonatkozó klauzulát – rövid idő alatt nagyszámú követelést peresítettek. Csak 2005-ben a beadott 1417 ügyből mintegy ezer ilyen volt, melyeknek lezárása áthúzódott a következő évekre is. A választottbírósági forgalmat nemcsak az ügyek száma, hanem azok pertárgyértéke is jellemzi. Az elmúlt három évben benyújtott közel ezer keresetben több mint 88 milliárd forint összegű követelés érkezett be.
A Választottbíróság működése több évtizeden át, a kilencvenes évek elejéig a Moszkvai Konvención alapult, és kizárólag a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos perek tartoztak a hatáskörébe. Mára éppen az ilyen ügyek koptak ki a tevékenységi körből. Az elmúlt három évben beérkezett nemzetközi ügyek nagyobbik hányadát ingatlan- és üzletrész-adásvételből származó követelések tették ki. A nemzetközi ügyek visszaesésében szerepet játszik az is, hogy a korábban magyar gazdasági kapcsolatokkal rendelkező külföldiek mára már üzleti kapcsolataikat a hazánkban alapított leányvállalataikon keresztül bonyolítják, azaz magyar honosságú cégek állnak kapcsolatban más magyar cégekkel, így a nemzetközi ügyek „belföldivé” váltak.
A választottbírósági ügyforgalomban a kilencvenes évek közepéig szinte csak budapesti székhelyű magyar cégek szerepeltek. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására jöttek létre a választott-bírósági tagozatok a megyei kereskedelmi és iparkamarák működtetésében. A tagozati rendszer 2008-ban tovább fejlődött, lehetővé vált, hogy a megyei kamarák regionális szerveződései is alapíthassanak választottbírósági tagozatot, ily módon költségkímélőbb és hatékonyabb módon tovább folytatva a már korábban megyei szinten megkezdett tevékenységet. Ma már nem jellemző a Budapest-központúság.
A választottbíráskodás egyik általánosan elfogadott feladata, hogy elősegítse a vitában álló felek közötti békés megállapodást. A keresetnek a Választottbírósághoz történő benyújtását követő 60 nap alatt a felek díjmentesen hozhatnak létre egyezséget.
Díjkedvezményben részesülnek, ha az első tárgyaláson megegyezésre jutnak egymással, illetve a felperes visszavonja keresetét. Ebben az esetben visszajár a választottbírósági díjat megelőlegező felperes számára a díjnak – a regisztrációs díj és illeték levonásával kiszámított – 50 százaléka. Díjkedvezmény illeti meg a felperest, ha a jogvita hatáskör hiányában nem bírálható el.
A választottbírósági eljárások jellemzője a jogviták gyors, végleges lezárása. Mostanában, a gazdasági válság hatásait érzékelve, különösen elmondható ez. Bár a Választottbíróság évtizedek óta kínálja az egyeztető-közvetítő eljárást, az elmúlt három évben mindössze egy indult.
