Folytatódik az osztozkodás
Az új Európai Bizottság összeállítása felé fordul az uniós politika figyelme azt követően, hogy Herman Van Rompuy belga kormányfő és Catherine Ashton brit EU-biztos személyében sikerült megtalálni az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) első állandó elnökét, illetve az EU első közös „külügyminiszterét” (külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét). Többen tudni vélik, hogy Ashton kinevezése egyben a britek „semlegesítését” is jelenti (hiszen a közös külügyminiszter az Európai Bizottság alelnöke is lesz), s így megnyílt az út a francia Michel Barnier belső piaci biztosi kinevezése előtt. Joaquín Almunia eddigi gazdasági és pénzügyi biztos pedig a hét végi találgatások szerint jó eséllyel pályázik a versenyügyi portfólióra.
A brit kormány mindenesetre határozottan tagadja bármiféle alku megkötését, miközben az ellenzéki konzervatívok a francia térnyeréstől félnek Barnier kinevezése esetén. „Francia partnereinknek más a véleményük a piaci kérdésekről, és a különbségek életbevágóak Nagy-Britannia gazdasági érdekei szempontjából” – mondta William Hague, a tory árnyékkormány külügyi szóvivője, aki szerint Londonnak küzdenie kellett volna a belső piaci pozícióért. Mint ismert, Nagy-Britannia főként a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának uniós szigorítása ellen berzenkedik.
Törökországban ennél is nagyobb aggodalmakat váltott ki az állam- és kormányfők csütörtök esti brüsszeli csúcsvacsorájának kimenetele. Van Rompuy megválasztása Ankarában azért „verte ki a biztosítékot”, mert a kereszténydemokrata politikus meggyőződéses ellenzője a török EU-csatlakozásnak. Méghozzá világnézeti alapon: Van Rompuy (igaz, még ellenzéki vezetőként) néhány éve arról beszélt, hogy Európának a kereszténységen alapuló legfőbb értékeit féltené egy nagy muszlim állam felvételétől.
Ez a nézet – no meg az EU föderális átalakításának a támogatása – lehet a kulcsa annak, hogy miért éppen egy olyan vezetőt „nyomott le” Német- és Franciaország a többi tagállam „torkán”, aki mindössze két EU-csúcson vett részt – véli az elemzők egy része, rámutatva Angela Merkel és Nicolas Sarkozy szintén élénk ellenkezésére a török csatlakozással kapcsolatban. Mások viszont arra utalnak, hogy döntéshozóként Van Rompuy aligha fog ilyen nézetekkel előállni. Reuters, FT.com, EUobserver
Hallgatás
Herman Van Rompuy belga kormányfő gyakorlatilag nem felelt, amikor a csütörtöki csúcson a török ügyről kérdezték. Ehelyett az együttműködés fontosságát ecsetelte.
