Káros a mellékvonalak megszüntetése

„A vasúti mellékvonalak megszüntetése miatt várhatóan jelentősen nő a közúti közlekedésből származó környezeti terhelés: a levegő- és zajszennyezés, több nehézfém jut a levegőbe” – kifogásolta az ombudsman. Megállapítása szerint a közlekedési miniszter a döntését sem környezeti, sem gazdaságossági szempontból nem támasztotta alá, és nem folytatták le a társadalmi egyeztetést sem.

Fülöp arra emlékeztetett, hogy a hatályos magyar közlekedési stratégia szerint a vasúti hálózatokkal kapcsolatos döntéseket nem irányíthatják kizárólag rövid távú költségvetési megfontolások. „A vasúti menetrend megállapítása nagy hatású környezetvédelmi és területfejlesztési döntés, nem csak közlekedési, illetve közlekedésfinanszírozási” – hangsúlyozta az ombudsman. A II. és a még elfogadás előtt álló III. Nemzetvédelmi környezetvédelmi program támogatta a vasúti közlekedés fejlesztését.

A személyszállítás nagy léptékű megszüntetése a vasúti mellékvonalakon így ellentétes az ország általános környezetvédelmi, közlekedési és területfejlesztési politikájával. Fülöp sérelmezte, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jogszabálysértően nem készítette el a környezetvédelmi törvényben előírt elemzést, illetve nem konzultált az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal.

A biztos ezért felszólította a közlekedési minisztert, hogy végezze el a szükséges környezeti vizsgálatokat, illetve annak társadalmi véleményeztetését, folytassa le az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal a szükséges konzultációt. Felszólította a kormányt is, hogy tegyen javaslatot a közlekedésről, a területfejlesztésről, illetve a környezetvédelemről szóló jogszabályok közötti összhang megteremtésére.

A közelmúltban Anders Wijkman svéd professzor fejezte ki értetlenségét, hogy a kormány a magyar vasút leépítését szorgalmazza, bár pár évtizeden belül csakis ez lesz a járható út a kőolaj- és földgázkészletek kimerülése miatt. VG