Klaus végre mégis aláírt

Az uniós tagállamok sorában utolsóként Csehország is ratifikálta a lisszaboni szerződést, miután az ország alkotmánybírósága elutasította a Václav Klaus államfőhöz hű szenátorok egy csoportja által benyújtott panaszt. A cseh ratifikáció nyomán még az idén életbe léphet az EU-t új alapokra helyező dokumentum.

Az alkotmánybíróság tegnap határozatban egyhangúlag utasította el azokat az érveket, amelyek szerint a lisszaboni szerződés aláásná Csehország nemzeti szuverenitását. Klaus korábban azt is felhozta a tervezett reformok ellen, hogy azok révén az EU csekély demokratikus ellenőrzés alatt álló „szuperállammá” válna. Az államfő legutolsó manővere az volt, hogy a múlt heti EU-csúcson felmentést szerzett országának az unió alapjogi chartája alól; erre szerinte azért volt szükség, mert az a Benes-dekrétumok érvénytelenítésével kártérítési perek sorát indíthatta volna el a II. világháború után kitelepített németek és leszármazottaik részéről.

Klaus azonban az engedmény kicsikarása után ígéretet tett arra, hogy ha az alkotmánybíróság a lisszaboni szerződés mellett foglal állást, akkor aláírja azt. A döntés kihirdetése után az uniós vezetők sorra jelezték: szeretnék, ha a cseh államfő nem húzná tovább az időt, és a ratifikálás jelentette jogi biztonság megteremtésével mielőbb dönthetnének a szerződés szerint létrejövő új tisztségek, az EU elnöki és külügyminiszteri posztjának betöltéséről. Arra azonban talán ők sem számítottak, hogy Klaus már tegnap ellátja kézjegyével a dokumentumot, sokan csak januárra remélték annak életbelépését.

A soros elnök Svédországra erősödő nyomás nehezedik, hogy az új tisztségek elosztására külön csúcstalálkozót hívjon össze. Ennek szükségességét Nicolas Sarkozy francia államfő vetette fel a múlt héten. Miután Tony Blair korábbi brit miniszterelnök esélyei az EU-elnöki tiszt elnyerésére gyakorlatilag elszálltak azt követően, hogy az Európai Parlament szocialista frakciója nem állt mögé, a lehetséges befutók között Jan Peter Balkenende holland, Herman van Rompuy belga, Jean-Claude Juncker luxemburgi és Paavo Lipponen korábbi finn kormányfőt emlegetik.

A gyors döntés a személyi kérdésekről az új Európai Bizottság összeállítása szempontjából is fontos. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csak a bizonytalanság jelentette politikai vákuum betöltése után kezdheti meg az érdemi egyeztetéseket a biztosi posztokról. Reuters

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére két és fél évre (egyszer újraválasztható) elnököt választanak. Döntéshozatali jogköre nem lesz, feladata a csúcsok előkészítése, elnöklése és az EU képviselete

A tanácsban megszűnik az egyes országokhoz rendelt szavazatszám. Ehelyett a kettős többség elve alapján egy javaslatot akkor fogadnak el, ha egyetért vele a tagállamok 55 százaléka, amely a népesség legalább 65 százalékát képviseli. Lengyel nyomásra a rendszer 2014-től lép csak hatályba

Legalább egymillió uniós polgár törvényalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottság felé, természetesen a brüsszeli testület hatáskörén belüli témákban

Egyfajta külügyminiszterként létrehozzák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját

Ha a nemzeti parlamentek többsége vitat egy uniós tervezetet, az Európai Bizottságnak meg kell azt vizsgálnia. Ha pedig a tagállamok legalább 55 százaléka vagy az Európai Parlament tagjainak a többsége úgy látja, a jogszabályi javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot ejtik

Mintegy ötven területen szűnik meg a tagállamok vétójoga

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére két és fél évre (egyszer újraválasztható) elnököt választanak. Döntéshozatali jogköre nem lesz, feladata a csúcsok előkészítése, elnöklése és az EU képviselete

A tanácsban megszűnik az egyes országokhoz rendelt szavazatszám. Ehelyett a kettős többség elve alapján egy javaslatot akkor fogadnak el, ha egyetért vele a tagállamok 55 százaléka, amely a népesség legalább 65 százalékát képviseli. Lengyel nyomásra a rendszer 2014-től lép csak hatályba

Legalább egymillió uniós polgár törvényalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottság felé, természetesen a brüsszeli testület hatáskörén belüli témákban

Egyfajta külügyminiszterként létrehozzák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját

Ha a nemzeti parlamentek többsége vitat egy uniós tervezetet, az Európai Bizottságnak meg kell azt vizsgálnia. Ha pedig a tagállamok legalább 55 százaléka vagy az Európai Parlament tagjainak a többsége úgy látja, a jogszabályi javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot ejtik

Mintegy ötven területen szűnik meg a tagállamok vétójoga-->