Kötbér volt a biztosíték

Valamely szerződési biztosíték jogi minősítését nem az elnevezése dönti el, hanem az, hogy a felek szándéka milyen biztosíték kikötésére irányult – mondta ki a Győri Ítélőtábla a következő jogvitában.

A felek vállalkozási szerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes kétlakásos házak felépítését vállalta. A megállapodás egyik pontjában a késedelemre és a teljesítés meghiúsulására kötbérfizetési kötelezettséget írtak elő. Emellett az alperes – esetleges szerződésszegései esetére – elfogadta, hogy a felperes tízmillió forint összegben, minden további összegszerűségi vita mellőzésével kártérítési igényt érvényesítsen vele szemben.

Több hónappal később a felperes az alperes súlyos szerződésszegéseire hivatkozva felmondta a megállapodást, és tízmillió forint átalány-kártérítést követelt tőle.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Azt mondta: a felek valójában kötbérfizetési kötelezettséget kötöttek ki. A felperes azonban kártérítés jogcímén kérte az alperes elmarasztalását. A bíróságnak nincs lehetősége, hogy a másik, megítélése szerint helyes jogcímre térjen át. A téves jogcímen előterjesztett keresetet el kellett utasítani.

A felperes fellebbezett a Győri Ítélőtáblához, amely alaposnak találta a beadványát. Kifejtette: a fél téves jogi minősítése a bíróságot nem köti. A felhozott és bizonyított tényekre a jogszabályt a bíróságnak kell alkalmaznia, ez azt is jelenti, hogy a keresettel érvényesített jog hibás megjelölése miatt nem utasítható el a kereset.

A felperes a szerződésszegés esetére rögzített tízmillió forint átalány-kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ha a felek szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezik magukat – amelynek az a rendeltetése, hogy őket teljesítésre szorítsa és egyben büntesse a szerződésszegőt –, a kikötésük kötbérkikötésnek minősül. E kötelembiztosíték megállapításának nem feltétele, hogy a felek a kötbér kifejezést használják. Valamely kikötés jogi minősítését nem a szóhasználat dönti el, hanem az, hogy a felek szándéka szerint milyen funkciót hivatott betölteni – szögezte le a Győri Ítélőtábla, és az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezve a bíróságot újabb tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. KK

a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról (MK 2009/157. sz.)

a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról (MK 2009/157. sz.)-->