Nem teljesülnek az oktatási célok

Túl lassan halad az oktatási reform az EU-ban: a 2010-re kitűzött célok nagy részét nem sikerül elérni – állapítja meg jelentésében az Európai Bizottság. Maros Sefcovic oktatási biztos szerint ezért több és hatékonyabb beruházásra van szükség az oktatás és a képzés területén; a felsőoktatás esetében diákonként 10 ezer euróval nagyobb kiadással érné csak utol az EU az Egyesült Államokat.

A 2000-ben megfogalmazott lisszaboni stratégia öt referenciaértéket tűzött ki az oktatásban, ebből négyet aligha sikerül elérni jövőre. Egyedül azt a referenciaértéket tudták teljesíteni, amely a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok területén végző hallgatók számának a növelésére vonatkozik. Három referenciaértéket – a felnőtt népesség részvétele az egész életen át tartó tanulásban, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, illetve a középfokú végzettséget szerző fiatalok számának növelése – a javulás ellenére sem sikerült elérni. Egy referenciaérték esetében pedig még romlott is a helyzet 2000 óta: hanyatlott a 15 évesek szövegértési teljesítménye.

Magyarország egyik területen sem került a kiemelkedően jó vagy különösen rossz teljesítményt nyújtó tagállamok közé a bizottság értékelése szerint. A fiatalok szövegértési képessége hazánkban az uniós trenddel ellentétben javult 2000 és 2006 között, a nehezen olvasó 15 évesek aránya legalábbis csökkent. A 2008-as magyar teljesítmény az iskolai kimaradás és a középfokú végzettség megszerzése terén is jobb az átlagnál, a 2010-es célt azonban hazánk sem érte el.

Magyarország messze elmarad ugyanakkor a felnőttképzésben részt vevők arányára kitűzött 12,5 százalékos céltól, sőt, a 9,5-es uniós átlagtól is. A matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok területén végző hallgatók számának növelése terén hazánk is teljesítette ugyan a 15 százalékos célt, de nem érte el a 33,6 százalékos európai átlagot. VG