Zárlat helyett más intézkedés

Biztosítási intézkedésként zárlat csak akkor rendelhető el, ha a végrehajtandó követelés tárgya maga az egyedileg meghatározott dolog. Ha a per tárgya pénzkövetelés, zárlat nem rendelhető el – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla az alábbi jogvitában.

A végrehajtást kérő felperes több mint 59 millió forint vállalkozói díjat, annak késedelmi kamatát, továbbá 2,5 millió forint visszatartott teljesítési biztosíték megfizetését követelte az alperestől a megyei bírósághoz benyújtott keresetében. Egyidejűleg zárlat elrendelését is kérte egy az ügyben érintett ingatlanra.

Az elsőfokú bíróság elutasította kérelmét. Indoklása szerint a biztosítási intézkedés elrendelésének egyik törvényi feltétele nem állt fenn, nevezetesen a végrehajtást kérő által csatolt vállalkozási szerződés nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményének. Abban ugyanis egyik szerződő fél sem tüntette fel a vállalkozásokat nyilvántartó cégbíróságot.

A végrehajtást kérő fellebbezett. Hivatkozott arra, hogy az ominózus építési szerződés minden tekintetben teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekinthető, mert abban szerepel a szerződő gazdálkodó szervezetek cégszáma és székhelye is, amelyből egyértelműen megállapítható a vállalkozásokat nyilvántartó cégbíróságok neve. A Szegedi Ítélőtábla rámutatott: a jogszabály értelmében teljes bizonyító erejű magánokirat a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított szabályszerűen aláírt okirat. A szabályszerű aláírás a társaság képviseletére jogosult személy cégszerű aláírását jelenti. Az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, a csatolt okirat e feltételnek megfelel-e. Csak ezt követően lehet dönteni arról, fennállnak-e a biztosítási intézkedés formai követelményei. Amennyiben igen, úgy érdemben kell elbírálni, hogy a kérelem teljesíthető-e, vagyis az okirat igazolja-e a követelés létrejöttét, annak mennyiségét és lejártát.

Kétféle biztosítási intézkedés rendelhető el: pénzkövetelés esetén a pénzkövetelés biztosítása, ha a per tárgya valamely meghatározott dolog, úgy annak zárlata. A végrehajtást kérőnek pénzkövetelése van, de zárlat elrendelését kérte, ez pedig nem lehetséges. A bíróság azonban nincs kötve a fél kérelméhez. Ha az tévesen jelöli meg az intézkedés típusát, a bíróság a per tárgyától függően dönt arról, hogy a törvény szerint lehetséges melyik biztosítási intézkedést rendeli el. Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új határozathozatalra utasította.

az önkormányzati fejlesztési előirányzatokról (MK 2009/153. sz.)

az önkormányzati fejlesztési előirányzatokról (MK 2009/153. sz.) -->