A szaktárca is egyeztetésekre hivatkozik. Így aztán tovább várat magára a törvényi szabályozás végrehajtását szolgáló IRM-rendelet, amelyből szeptemberben ugyan született egy tervezet, ám gyorsan lekerült a minisztérium honlapjáról. A rendelet hiánya pedig komoly veszteséget okoz a nyilvántartási rendszert kiépítő közjegyzőknek, és egyáltalán nem lendít a visszazuhant gépkocsipiacon.
Az adós elleni felszámolás vagy végrehajtás esetén a finanszírozott gépjármű csak jelzálogjog-alapítással szolgálhat biztosítékul. Gond, hogy a gépjárműpiacon a vevő rendszerint nem a hitelezővel, hanem a kereskedővel áll kapcsolatban. A közokiratért a feleknek meg kell jelenniük a közjegyzőnél, ez többletköltség és -adminisztráció, ezért nemigen élnek vele.
Ám hitelezői biztosíték híján nagy a kockázat, évente többmilliárdos veszteség éri a lízingszövetség tagjait a visszaélések miatt. A szeptembertől hatályos új zálogjogi szabályozás egyszerűsítette a procedúrát: az autót terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni. A nyilvántartásba vételhez elegendő a magánokirat is. A zálogjogot elektronikus úton, rövid idő alatt bejegyzik.
Mivel az ügyletről nem készül közokirat, nem lesz közhiteles a nyilvántartás, a hitelezői garanciák azonban nem csorbulnak jelentősen, a bejegyzés ugyanúgy biztosítja felszámolás esetén a kielégítési elsőbbséget, mint más jelzálogjogok. Az új szabályozással tehát biztosítékot kap a hitelező, és kivédhetők a visszaélések: a nyilvántartásból bárki ingyenesen tájékozódhat arról, hogy a megvásárolandó autót terheli-e zálogjog, vagy sem. Az egyszerűsített megoldás helyett, aki ahhoz ragaszkodik, változatlanul igényelheti az ügylet közokiratba foglalását.
