BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Nem tetszik az antikorrupciós törvénycsomag a Transparency-nek

Bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupció-ellenes célok megvalósulásának esélyét - többek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg a Transparency International.

A korrupció-ellenes világszervezet üdvözli az új korrupció-ellenes törvénycsomag megalkotásának gondolatát és annak céljait, ám számos ponton kritizálja a 2009. március 1-ején hatályba lépő új jogszabály-csomagot.

A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupció-ellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a Hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a Hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.
 
Félreértették a civil javaslatot
 
Az ún. "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.

Mint ismert, az "átláthatósági megállapodás" módszerét a Transparency International dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.
 
A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.

Bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupció-ellenes célok megvalósulásának esélyét - többek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg a Transparency International.Transparency International-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek