A magyar társadalom fogyasztásközpontú, a komplex érzelmek sarkallják szavazásra, s még mindig úgy véli, hogy az államnak kell tennie a szegénység ellen - a többi között ebben értettek egyet "A közügyek fogyasztói" című konferencia résztvevői.
A Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként tartott budapesti tanácskozáson közügyekről, választási preferenciákról vitáztak kutatók, kampánystratégák, kommunikációs szakemberek és újságírók.
Míg a fiatalok körében az érzelmi motivációk, az időseknél pedig az ideológiai tényezők játszanak az átlagosnál fontosabb szerepet a választási részvétel létrejöttében, addig a politikától való távolmaradás legfőbb okaként ugyanezek hiánya, valamint az intézményrendszer iránti bizalmatlanság jelölhető meg. Erről Závecz Tibor (Szonda Ipsos) beszélt.
A fogyasztók politikai aktivitásának elemzését követően a GfK Hungária képviseletében Sugatagi Gábor beszámolt arról, hogy Magyarország lakossága fogyasztásorientált és borús valóságérzettel rendelkezik. Mivel jómód a legfontosabb számára, ennek fenntartása érdekében képes aggályok nélkül eladósodni.
A közügyi kérdések közül is csak a jólétéhez kapcsolódók tudják felkelteni érdeklődését, így a morális kérdések többsége hidegen hagyja. Ságvári Bence (ITHAKA) arról beszélt, ugyan a fiatal generációknak köszönhetően egyre több posztmateriális érték is bekerül a társadalmi gondolkozásba, de a fiatalok értékrendjének egy sajátos területén – politikával, állammal, gazdasággal kapcsolatos attitűdjeikben – nagyon erős a hasonlóság az idősebb generációk gondolkodásmódjával.
A magyarok materiális gondolkozásmódjával nyilván a pártok is tisztában vannak, hiszen idei kampányukban – ahogy ezt Sugatagi is megjegyezte – mindezidáig összesen két (materiális) téma kapott hangsúlyt: a nyugdíjrendszer reformja, valamint az ingatlanadó bevezetése.
