Nézze meg Békesi László és Stumpf István előadásának összefoglalóját:
A válaszadók kétharmada diplomás értelmiségi, közel egynegyede cégtulajdonos, egytizede pedig felső vezető volt. A ma nyilvánosságra kerülő kutatás rávilágított, tízből legalább nyolc ember gondolja úgy, hogy az utóbbi egy évtizedben nőtt idehaza a korrupció, ugyanenynyien pedig közvetlen környezetükben is találkoztak már ilyen típusú visszaéléssel.
Szintén ennyien hisznek abban, hogy érdemes küzdeni a korrupció ellen, mert ha felszámolni nem is lehet a jelenséget, részsikerek elérhetők a kezelésében. Nincs vita abban, hogy a korrupció egyaránt káros a gazdaságnak és a társadalomnak, s hogy mindez az adófizetőknek és az államnak is drágábbá teszi a beruházásokat.
Hogy mennyivel, arra nem ad választ az elemzés, ám korábbi kutatások azért erre is engednek következtetni. A M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. tavaly őszi felmérése szerint például a korrupció – jelentős szórással – átlagosan 25 százalékkal emeli a közbeszerzések árait. Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője pedig a héten egy másik, a témában rendezett konferencián nyilatkozott úgy, hogy a becsült korrupciós pénz évi 100 milliárd forintos nagyságrendű Magyarországon.
Mindenesetre megdöbbentő a DGS Global Research felmérésének azon adata, miszerint a válaszadók 90 százaléka úgy véli: idehaza nem lehet sikeres egy vállalkozás korrupció nélkül; több mint egyharmaduk szerint pedig itthon még lobbizni sem lehet korrupció nélkül. A kérdőív kitöltői arra a kérdésre is választ adtak, hogy „Megvesztegethető-e a cége/munkahelye?” Ha a munkahelyünk megvesztegethetőségéről kell nyilatkoznunk, akkor tulajdonképpen a saját megvesztegethetőségünk is felmerülhet, ezért hajlamosak vagyunk munkáltatónkat jobb színben feltüntetni – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója. Hozzátette: minél magasabb pozíciót töltünk be munkahelyünkön, annál inkább védjük a „mundér becsületét”, ám így is csak a kitöltők alig több mint egyötöde minősítette tisztának a munkahelyét.
Korántsem csak a politikát és az állam, a közigazgatás működését tartja a közvélemény korrupcióval fertőzöttnek. Egytől tízes fokozatú skálán osztályozva bár a politika kilencest kapott, a gazdasági életet is jócskán besározottnak tartják a válaszadók, nyolcasra minősítették azt.
Úgy tűnik, a leginkább korrupció sújtotta ágazat az ipar, a szolgáltató szektor, az IT/telekommunikáció, valamint a A kutatás teljes anyagát ma teszik közzé a Korrupt az egész világ? – Tények és vélemények elnevezésű konferencián, amelyet a vg.hu élőben közvetít. Itt közéleti szereplők, kamarai elnökök és vállalatok első számú vezetői kommentálják az eredményeket.
A korrupció fogalma
Maga a szó latin eredetű: a corruptio romlást, rontást jelent. Definíciója szerint olyan törvénybe vagy erkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért, egyéb jut-tatásért vagy ezek kilátásáért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat mást.Mindenképp a köz-vagy az üzleti élet tisztaságát veszélyeztető cselekedet. Attól függően, hogy az előnyhöz juttató milyen pozícióban van, politikai, közigazgatási, gazdasági korrupcióról is beszélhetünk.
Mindenképp a köz-vagy az üzleti élet tisztaságát veszélyeztető cselekedet. Attól függően, hogy az előnyhöz juttató milyen pozícióban van, politikai, közigazgatási, gazdasági korrupcióról is beszélhetünk. A lobbizás fogalma A kapcsolatok (politikai, közéleti, üzleti stb.) kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését, érdekérvénye-sítést stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek között. Amennyiben nem így zajlik, akkor a törvénytelen formájáról beszélhetünk, amely a korrupció, illetve a megvesztegetés.
A lobbizás során az elsődleges hangsúly a kommunikáción van mint az érdekérvényesítés eszközén. Nem ciki korruptnak lenni -->
