A téli hőmérsékletek akár olyan mélységekbe is süllyedhetnek, mint a „kis jégkorszak” néven elhíresült időszakban, a XVII. század végén.
A brit vizsgálatok azt az eredményt hozták ki, hogy az alacsony naptevékenység előmozdítja a jet streamek, vagyis a futóáramlások összegubancolódását. Ezek a nyugatias irányú, nagy sebességű szelek a troposzféra és a sztratoszféra határvidékén, 7–15 kilométer magasságban fújnak, szabálytalan, nagyjából hullámvonal alakú pályát leírva, írta a nol.hu. Az esetenként létrejövő hurkok meggátolják, hogy a melegebb nyugati szelek behatoljanak Európa fölé, viszont utat engednek az Észak-Szibéria felől fújó, hideg légáramlatoknak.
Ha ez télen történik, Észak-Európa „befagy”, míg bolygónk más térségeiben akár enyhébbek is lehetnek a telek. Mike Lockwood, az angliai Reading Egyetem kutatója azért kezdte el ez irányú vizsgálatait, mert az utóbbi két, viszonylag hideg tél Nagy-Britanniában egybeesett a naptevékenység olyan mértékű gyengülésével, amit egy évszázada nem tapasztaltak. 2008–2009-ben szinte az összes napfolt eltűnt a Nap felszínéről.
Hónapok óta várnak a kutatók arra, hogy ismét növekedjen a Nap aktivitása. Korábban a nyugodt Nap éve átlagosan 362 és fél napig tartott, de a mostani ciklusban már 770 nap telt el napfoltok nélkül. Ugyanakkor megjöttek az első jelek, hogy vége az inaktív fázisnak.
Hasonlóan hosszú ideig a 18-ik század elején volt nyugodt a Nap, és a kutatók úgy vélik, hogy akkor ez okozhatta a „kis jégkorszakot”, vagyis a rendkívül kemény és hosszú teleket, amikor folyók és csatornák fagytak be.
