"Az elfogadott alkotmánymódosítás vélhetően a készülő törvénynek szeretne megágyazni. Alkotmányjoggal foglalkozóként ezt önmagában is nagyon súlyos dolognak tartom, ez az alkotmány rongálása, s meggyőződésem szerint semmi szükség nem volt rá" - így reagált a médiával összefüggő alkotmánymódosítás tegnap elfogadott koncepciójára Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője.
Majtényi László kijelentette: a médiahatóság elnökét nem jelölné, hanem kinevezné a miniszterelnök kilenc évre. Az egyesített médiatanács elnökévé ugyan külön is meg kell választani, de ha ez nem történne meg, akkor is a miniszterelnök által kinevezett személy elnökölne a médiatanács ülésein, csak szavazati jog nélkül.
A szakember alkotmányossági szempontból kifogásolta azt is, hogy a Médiatanács (ORTT utódja - a szerk.) elnökét hosszú távra neveznék ki és emellett korlátlanul újraválasztható is lenne. "Van egy alkotmányossági elv, miszerint ha valakit hosszú távra neveznek ki választanak meg, azt nem lehet korlátlanul újra választani és kinevezni" - érvelt Majtényi.
Koltay András médiajogász úgy látja: pontosítani kell az elhangzó kritikákat. Az ő értelmezése szerint a törvényjavaslat alapján a miniszterelnök nem jelöli ki a médiahatóság elnökét, hanem azt, és a médiahatóság tagjait is a parlament választja kétharmados többséggel.
"Ez a jelen politikai helyzetben nem feltétlenül kényszeríti ki valamennyi parlamenti párt konszenzusát, ám a formális alkotmányosság szempontjának ez a jelölési módszer akár megfelelő is lehet" - érvelt a szakember. A közmédiumokat felügyelni hivatott egyetlen (közös) közalapítványi kuratóriumban pedig nem kétharmad-egyharmad arányban lesz jelen a kormánypárt és az ellenzék, hanem ennél kedvezőbb arányban.
