Az új alkotmánybírókat július 22-én választja meg a parlament 9 évre kétharmados többséggel, akik aznap leteszik az esküjüket is. A 11 tagú Alkotmánybíróság 2008 óta – Bihari Mihály és Kukorelli István megbízatásának lejártával – csak kilenc taggal működik.
Fontos tudni: az Országgyűlés hétfőn szavazta meg azt a fideszes javaslatot, hogy egy kormánypárti többségű bizottság jelölje az alkotmánybírákat. A testületben a Fidesznek 8, a KDNP-nek, az MSZP-nek és a Jobbiknak 2-2, az LMP pedig 1 tagja lesz. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását megkapja.
A bizottság felállítását megalapozó alkotmány- és törvénymódosítást Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére fogadta el a parlament. Az alkotmánybírákat ugyanis korábban egy olyan bizottság jelölte, amelybe minden parlamenti párt egy-egy tagot delegált. Sólyom szerint az új rendszer lehetővé teszi, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza azokat.
Stumpf István karrierje még az állampárti rendszerben kezdődött: 1989 és 1990 között az előző rendszer hivatalos társadalmi szervezeteit összefogó Hazafias Népfront utolsó alelnöke volt. A rendszerváltást követően három évig az első köztársasági elnök, Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója, 1994 és 2002 között pedig a Soros Alapítvány kuratóriumi tagja volt. Az 1998-as választások után 2002-ig az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett. Stumpf az áprilisi választások második fordulója óta Magyarország egyik legnagyobb médiavállalkozásának részese is.
„Az, hogy Orbán Viktor Bihari Mihály személyében a baloldalhoz inkább köthető személyt kért fel egy fontos tisztségre, nem gesztus, hanem az új politika lényege. A Fidesznek sok baloldali szavazója van, ezért a kormányfő ezzel a javaslatával a választói akaratnak tesz eleget. Bihari Mihály korábbi, az Alkotmánybíróságon végzett munkája mindenképpen indokolja a jelölését” – magyarázta Szijjártó Péter szóvivő. Való igaz: a rendszerváltás előtt Bihari az MSZMP tagja volt, de 1988-ban kizárták. 1994 és 1998 közt parlamenti képviselő volt, függetlenként, de az MSZP támogatásával szerzett mandátumot. Alkotmánybíróvá 1999-ban választották, 2005-től a testület elnöke is volt. Bihari és a szocialisták viszonya akkor romlott meg, amikor 2007-ben a testület szabad utat adott a Fidesz népszavazási kezdeményezéseinek. A 2008 márciusában rendezett – a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló – referendum eredménye végül az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához vezetett.