Hazánk a középmezőnyben

Magyarország ismét a 31. helyen végzett az egyetemi világranglistán (ARWU), az egyes felsőoktatási intézmények közül pedig csak kettőnek sikerült bekerülni az első négyszáz közé. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem a 300. és 400. közötti helyezettek globális mezőnyében található, illetve a regionális intézmények között a 124. és 168. közé sorolták (ugyanis az ARWU listája konkrét sorszámokat száz felett már nem „oszt”). Az úgynevezett sanghaji multidiszciplináris rangsor a világ felsőoktatási képzőhelyeinek tudományos teljesítménye alapján készül, 1200 intézmény vizsgálata alapján. Mellette számos rangos nemzetközi lista van, készít ilyet például (partnerekkel) a

Times, a Financial Times, valamint a Spanyol Nemzeti Kutatótanács is.

Ami az úgynevezett sanghaji listát illeti: a Harvard egyetem lett a világ legjobbja az alkalmazott hat indikátor – például a Nobel-díjak és a Nature and Science folyóiratban megjelenő publikációk száma és terjedelme – alapján. Egyébként – mint 2003 óta minden évben – a listát továbbra is az Egyesült Államok uralja, nyolc hellyel a legjobb tízben és ötvennéggyel a legjobb százban – adta hírül a rangsort jegyző Sanghaji Csiao Tung Egyetem (Shanghai Jiao Tong University). Az Európai Uniót az idei százas rangsorban 27 egyetem képviseli, eggyel több, mint tavaly, a kontinens egészéből pedig 33 egyetem jutott az első száz közé.

Habár jelenleg a magyar egyetemek közül csak kettő található a négyszázas rangsorban, a megkezdett kutató-elitegyetemi program eredményeként lehet némi előrelépés. Hazánkban összesen 72 felsőoktatási intézmény működik, ebből 29 állami. Az előző kormány a fenti program elindításával a minőségi verseny előmozdítását célozta, a címeket április 16-án adták át, pályázat eredményeként. A pályamunkákat négy-hat szakértő bírálta el, ennek alapján pedig zsűri döntött a végeredményről. A testület tagja volt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Bologna-bizottság elnökének a képviselője és az MTA elnöke.

A program célja a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül, valamint az intézmények nemzetközi versenyképességének megerősítése. A kutató-elitegyetemekre tervezett teljes forrás 27 milliárd forint volt, ebből hatmilliárd forint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származott. Első körben több mint 20 milliárdot osztottak szét. A minősítés nem eredményez automatikusan többlettámogatást, csak egyik, bár meghatározó feltétele az EU-források megpályázásának. A cím három évre szól.

A nemzeti oktatáspolitika felelőssége, hogy olyan minőségű hallgatók képzését segítse elő, akik képesek helytállni a nemzetközi piacon – mondta Szövényi Zsolt, a szaktárca felsőoktatási főosztályának vezetője. Fontos, hogy jó magyar egyetemen tanuljanak a tehetséges fiatalok, de az is, hogy azt az egyetemet európai szinten is jegyezzék. Ezért kell minőségi versenynek indulnia a felsőoktatásban, ennek a megfelelő szempontrendszer kidolgozása az alapja. E folyamat első lépése volt a kutatóegyetemi program: öt egyetem elnyerte, hogy három évig képviselik a kiválóságot, amelyhez pályázati forrás is társult. A szakmai cél továbbra is megmarad, hogy a nemzetközi mércéket „rostaként” alkalmazzuk a magyar felsőoktatásban, hogy megfelelő mérőpontok honosodjanak meg. Az ősszel elkészülő nemzeti felsőoktatási koncepció lesz a következő mérföldköve a módszertan további finomításának.

„Büszkék vagyunk rá, hogy ismét szerepelünk a legjobb négyszázban, de az ilyen listákat a helyükön kell kezelni, az egyetem stratégiája nem alapulhat a „sanghaji listán”. A különböző rangsorok mögötti indikátorok szerte a világban kutatások, viták tárgyát képezik. A kutatóegyetemi programot sokkal fontosabbnak tartom, de itt sem elsősorban azért, mert bekerültünk a legjobbak közé, hanem mert fontos annak kidolgozása, hogy mik a releváns szempontok. Egy intézménynek a megfelelő indikátorcsomag mentén kell meghatározni a maga számára, mit jelent kutatóegyetemnek lenni, és ezek a szempontok alapul szolgálnak a stratégiai tervezéshez. Ez nem egy örökletes cím, folyamatosan dolgozni kell érte. Az április végén elnyert mintegy hárommilliárd forintos TÁMOP-pályázatból úgynevezett Kutatóegyetemi Kiválósági Központot hozunk létre, amely öt terület kiemelt fejlesztését tűzi célul: molekuláris biológia és genetika; kémia és anyagtudomány, nanotechnológia; környezettudomány és energetika; információs társadalom; az elnyert európai uniós szuperlézerhez kap-

csolódó alprogram.”

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

„Az egyetemi világranglisták összeállításánál a szempontrendszert úgy határozzák meg, hogy abban az egyetem által elnyert projektek összegének nagy súlya van. A jegyzett publikációk száma is magas hányaddal szerepel. A top 100 közül 98-nak van orvosi kara. A magyar kutatóegyetemi program a nemzetközi módszertant követi. Emiatt a két elem miatt »maradtunk le« – főként társadalomtudományi profilunk lévén. Hallgatói kiválóságban a legjobbak között vagyunk, de ezzel maximum három pontot lehetett elérni, míg a projektért 23-at adtak. Igaz, élelmiszer-gazdasági és kertészeti karunk besegített, hogy itt is szerezzünk pontokat. A kiváló egyetem státussal elnyert 2,5 milliárd forint TÁMOP-forrást arra fordítjuk, hogy a következő három évben tovább javítsunk a pontszámainkon. Meggyőződésem: a tömegképzésből a minőséget akkor lehet kihozni, ha elindul a differenciálás, ezek a rangsorok ehhez segítenek hozzá. Magyarországon jó irányban indultunk el, nem igazságtalan a pontrendszer, de egyetértek azzal, hogy a következő pályázatnál szakmákat, nem pedig komplett egyetemeket kell mérni.”

„Büszkék vagyunk rá, hogy ismét szerepelünk a legjobb négyszázban, de az ilyen listákat a helyükön kell kezelni, az egyetem stratégiája nem alapulhat a „sanghaji listán”. A különböző rangsorok mögötti indikátorok szerte a világban kutatások, viták tárgyát képezik. A kutatóegyetemi programot sokkal fontosabbnak tartom, de itt sem elsősorban azért, mert bekerültünk a legjobbak közé, hanem mert fontos annak kidolgozása, hogy mik a releváns szempontok. Egy intézménynek a megfelelő indikátorcsomag mentén kell meghatározni a maga számára, mit jelent kutatóegyetemnek lenni, és ezek a szempontok alapul szolgálnak a stratégiai tervezéshez. Ez nem egy örökletes cím, folyamatosan dolgozni kell érte. Az április végén elnyert mintegy hárommilliárd forintos TÁMOP-pályázatból úgynevezett Kutatóegyetemi Kiválósági Központot hozunk létre, amely öt terület kiemelt fejlesztését tűzi célul: molekuláris biológia és genetika; kémia és anyagtudomány, nanotechnológia; környezettudomány és energetika; információs társadalom; az elnyert európai uniós szuperlézerhez kap-

csolódó alprogram.”

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

„Az egyetemi világranglisták összeállításánál a szempontrendszert úgy határozzák meg, hogy abban az egyetem által elnyert projektek összegének nagy súlya van. A jegyzett publikációk száma is magas hányaddal szerepel. A top 100 közül 98-nak van orvosi kara. A magyar kutatóegyetemi program a nemzetközi módszertant követi. Emiatt a két elem miatt »maradtunk le« – főként társadalomtudományi profilunk lévén. Hallgatói kiválóságban a legjobbak között vagyunk, de ezzel maximum három pontot lehetett elérni, míg a projektért 23-at adtak. Igaz, élelmiszer-gazdasági és kertészeti karunk besegített, hogy itt is szerezzünk pontokat. A kiváló egyetem státussal elnyert 2,5 milliárd forint TÁMOP-forrást arra fordítjuk, hogy a következő három évben tovább javítsunk a pontszámainkon. Meggyőződésem: a tömegképzésből a minőséget akkor lehet kihozni, ha elindul a differenciálás, ezek a rangsorok ehhez segítenek hozzá. Magyarországon jó irányban indultunk el, nem igazságtalan a pontrendszer, de egyetértek azzal, hogy a következő pályázatnál szakmákat, nem pedig komplett egyetemeket kell mérni.”-->