Juhász nem készül fejcserékre
A Gazdasági Versenyhivatal politikai függetlenségét, jól működő rendszerét, elismert szakmaiságát, megfogalmazása szerint a kelet-közép-európai régió legjobbra értékelt versenyhatósági pozícióját kívánja továbbvinni Juhász Miklós, a GVH elnökjelöltje. A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, vannak bizonyos változtatási elképzelései, de azok nem érintik a hivatal stratégiáját, alapvető irányait.
A legsürgetőbb feladatnak – Nagy Zoltánnal, a távozó elnökkel történt konzultációja nyomán is – a versenytanácstagok létszámának növelését tartja, mert a jelenlegiekre óriási munkateher hárul. Az ügyek bizonyos gyorsítását szolgálhatná az esetek vizsgálóinak és a döntést hozó versenytanácsnak egyfajta együttműködése. A törvény lehetővé teszi, hogy a vizsgálati szakban a versenytanács iránymutatást adjon, de ezt a szabályt még nem igazán töltötték ki tartalommal – véli.
Az 58 éves ügyvédet váratlanul érte a megkeresés a kitüntető posztra. Hosszú ideig bíró volt, majd – immár húsz éve – ügyvédként főleg civilisztikával, társasági és cégjoggal, fejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Versenyjogászként nem ismert, de mint mondta, a versenyjog sem áll távol tőle. Esetenként – például a nagy autópályakartell-ügyben egy ideig – jogi képviselőként állt a versenyhatóság előtt, és nemegyszer közreműködött tanácsadóként, illetve konzultált versenyjogászokkal. A GVH előtti eljárás a közigazgatási eljárás szabályaira épülő speciális procedúra, és az előbbit bíróként és ügyvédként is igen jól ismeri. A versenytörvény anyagi jogi szabályai, a kapcsolódó fogyasztóvédelmi, a reklámozásra, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó normák szerinte viszonylag könnyen áttekinthetők, ennél sokkal nehezebb a gyakorlat ismerete, mert a viszonylag általános jellegű szabályokat ezek s a kiadott közlemények és állásfoglalások töltik ki tartalommal – mondta.
Tiszteletben tartja a véleményeket a múltjából felhozott ügygyel és az azokra való reagálásokkal kapcsolatban – mondta Juhász Miklós. 1999-ben ugyanis bennfentes kereskedelemért háromszázezer forintra bírságolta a PSZÁF jogelődje, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, mert a BIF felügyelőbizottságának elnökeként BIF-részvényeket vásárolt a CA IB számára. Sokan, így a Transparency International Magyarország is – Orbán Viktornak írott levelében – megkérdőjelezik az ilyen típusú tranzakcióban részt vevő vezető szakember hitelességét a tisztességes piaci verseny kikényszerítéséért felelős GVH élén.
Nem bennfentes kereskedelem miatt szabták ki a bírságot – hangsúlyozta lapunknak Juhász. Az – egyébként viszonylag gyakran előforduló – ügylet kötésére a mérleg készítését megelőző időszakban került sor, s ezt a jogszabály tiltja. Emellett az ügyletre vonatkozó tájékoztatás adása a felügyelet felé nem történt meg. Sem bennfentes információ felhasználásáról, sem bennfentes kereskedelemről nem volt szó, amint azt az ezzel kapcsolatos határozat is tartalmazza. Az ügyletben közvetítő szerepet töltött be, a részvényeket nem magának vette, megbízója a bírságot kifizette.
Ha az államfő kinevezi, nem készül fejcserékre. Pontosabban az elnökhelyettesek ügyében az Alkotmánybíróság – várhatóan mielőbbi – döntésének megfelelően jár majd el – mondta.
Mandátumok
A versenytörvény legutóbbi módosítása értelmében a GVH-elnökhelyettes személyére a GVH elnökének javasolt személy már azt megelőzően is javaslatot tehet, hogy őt a köztársasági elnök kinevezte volna. A módosítás része az is, hogy a GVH elnökhelyetteseinek mandátuma az elnökéhez igazodik. Ennek értelmében Nagy Zoltán megbízatásának megszűnésével a tavaly hat évre kinevezett két helyettes, Gadó Gábor és Wallacher Lajos kinevezése is lejár. A törvényt Sólyom László nem írta alá, véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. KK
