Nő a szakmunka presztízse

A szakiskolás diákok közel kétharmada szerint olyan tudást kapnak, amely hasznos lesz a leendő munkahelyükön – derül ki a Liga Szakszervezetek idei felméréséből. Az összesen 1200 szakiskolai tanuló – akiknek 75 százaléka az idén, 25 százaléka jövőre fejezi be a képzést – 79 százaléka tanul olyan szakmát, amely valóban érdekli, közel 50 százalék újból ugyanezt a képzést választaná, ha pályaválasztás előtt állna, egynegyedük azonban egészen másba kezdene, ráadásul másik oktatási intézményben. Az észak-alföldi tanulók tűnnek a legelégedetlenebbnek, ott a diákok 32 százaléka más szakmát és másik iskolát választana, csupán 23 százalék elégedett a jelenlegi képzésével az adott intézményben. Tanáraikról többnyire jó véleménynyel vannak a diákok, a megkérdezettek 59 százaléka úgy tartja, sokat tanulhat tőlük, mindössze 11 százalék elégedetlen az oktatói munkával. Ezzel együtt a diákok egynegyede szerint a szakiskola nem képes megfelelően felkészíteni az életre.

Még egy szakma megszerzését az összes megkérdezett több mint fele tartja szükségesnek: 58 százalék kíván továbbtanulni a szakiskola befejezését követően. A diákok egynegyede felsőfokú tanulmányokat szeretne kezdeni, ebből a Liga Szakszervezetek arra következtet, hogy „kitapintható a társadalmi felemelkedés iránti igény ebben a korosztályban – függetlenül a szülők iskolai végzettségétől”. Ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka úgy gondolja, tisztelik az általa tanult szakmát az emberek.

Ám arról, hogy kellőképpen megfizetik-e majd a szaktudásukat, megoszlanak a vélemények: egyharmaduk tartja úgy, megfizetik a tudásukat, egyharmaduk bizonytalan a kérdésben, s szintén egyharmaduk elégedetlen a várható bérével. Azt, hogy a tanult szakmával jól lehet keresni, 41 százalék gondolja. Megoszlanak a vélemények a szakmák közötti bérviszonyokról. Csak 34 százalék véli úgy, hogy magasabb jövedelmet tud szerezni a munkaterületükön, mint más szakmákban. NSZE

Ugyanígy a munka világáról szerzett ismereteik is hiányosak: a minimálbér szintjével 56 százalék van tisztában, a heti munkaidőt 61 százalékuk jelölte meg helyesen 40 órában, míg a heti maximális – 48 órás – munkaidőt már csak 38 százalék tudta pontosan.

Ugyanígy a munka világáról szerzett ismereteik is hiányosak: a minimálbér szintjével 56 százalék van tisztában, a heti munkaidőt 61 százalékuk jelölte meg helyesen 40 órában, míg a heti maximális – 48 órás – munkaidőt már csak 38 százalék tudta pontosan.-->