Közélet

Sereghajtók vagyunk felnőttképzésben

Versenyképességi szempontból is fontos lenne az előrelépés a nem hagyományos oktatási módokban. Lényeges szerepet játszhat a csapnivaló foglalkoztatási mutatóinkban is, hogy alig képzik tovább magukat a magyar munkavállalók.

Tanulás. Az egész életen át tartó tanulás kiemelt versenyképességi eszköze az Európai Unió stratégiájának, mi azonban sereghajtók vagyunk ebben a tekintetben. Lényeges szerepet játszhat a csapnivaló foglalkoztatási mutatóinkban is, hogy alig képzik tovább magukat a magyar munkavállalók. A nemzetközi sorrendben egyébként a régiónktól is elmaradunk, rajtunk kívül a mediterrán országok szerepeltek a leggyengébben.
Az intelligens, tudásalapú gazdaságnak fontos ismérve az új ismeretek átadása, készségek begyakorlása – áll a Központi Statisztikai Hivatal elemzésében. Az iskolai képzés feltételrendszere azonban nem minden életkorban és helyzetben felel meg az új ismeretek elsajátításának; ezért egyre fontosabbá válnak az iskolarendszer keretein kívül megszerzett ismeretek, ezért van szükség alternatív képzési módokra. A felnőttoktatásnak az egyik része a formális, jellemzően iskolarendszer keretein belül történő oktatás és képzés, amelyet követően a képzést elvégző – a feltételek sikeres teljesítése esetén – minden esetben valamilyen államilag elismert végzettséghez jut. A felnőttoktatás másik fő formája a nem formális oktatás, és a nemzetközi trendeknek megfelelően ez kerül nálunk is egyre inkább előtérbe. Az oktatás ekkor jellemzően nem az iskolarendszerben zajlik, és a képzést nem feltétlenül követi az állam által elismert végzettség.
A felnőtt lakosság oktatásban, képzésben való részvételének mérésére az Európai Unió egyes tagállamai és tagjelölt országai felmérést készítettek 2005 és 2007 között. A felvétel során figyelembe vették mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli oktatásokon, képzéseken való részvételt. A felvétel eredménye szerint hazánk felnőtt lakosságának mindössze 9 százaléka vett részt a felvételt megelőző egy évben oktatásban és képzésben, ezzel Magyarország utolsó lett az unió tagállamai között, ahol a képzésben részt vevők aránya átlagosan 36 százalék volt. Az oktatásban, képzésben való részvételben a magyar felnőtt lakosság mind a nemek, mind az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, mind az életkor szerinti csoportokban jelentős lemaradásban volt az EU átlagától, és ez nem csupán ettől, illetve a fejlett országoktól számottevő, hanem a térségben található közép-európai tagállamoktól is. Hazánkban a felnőtt lakosság 6,8 százaléka vett részt ilyen jellegű oktatásban, képzésben, ezzel szemben az EU-tagállamok lakosságának 33 százaléka. Egy tényező tekintetében az élmezőnyben vagyunk Európában: az oktatási, képzési tevékenység átlagos óraszáma hazánkban a legmagasabb az uniós országok között. BD


A konferenciák a legnépszerűbbek

A KSH külön is végzett egy felmérést 2009 végén, és a felvétel eredménye alapján a magyar 25–64 éves lakosság 9,9 százalék-a vett rész a nem formális oktatásban, képzésben.

A legnépszerűbb képzési formák között található a konferencia, előadás, szeminárium (a válaszadók 4,3 százaléka képezte magát ilyen formában), a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyam (3,5 százalék), a csapatépítő tréning (2 százalék), a nyelvtanfolyamok és a különféle OKJ-szakképzettséget nyújtó tanfolyamok (1,1, illetve 0,7 százalék).

A legnépszerűbb képzési formák között található a konferencia, előadás, szeminárium (a válaszadók 4,3 százaléka képezte magát ilyen formában), a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyam (3,5 százalék), a csapatépítő tréning (2 százalék), a nyelvtanfolyamok és a különféle OKJ-szakképzettséget nyújtó tanfolyamok (1,1, illetve 0,7 százalék). -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek