Termékdíj: megszűnik a mentesség
„Az átalakításokra azért volt szükség, mert a jelenlegi, átláthatatlan rendszer nem működött hatékonyan” – indokolta a változásokat lapunknak Rácz András. A vidékfejlesztési tárca környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerint nem lehetett ellenőrizni, a koordináló szervezetek befizették-e a licencdíjakat, és megvalósult-e a hulladékok újrahasznosítása.
A törvény arra kötelezi a multinacionális és a kisebb-nagyobb hazai és külföldi gyártókat, hogy a termékeik után – például gumi, nejlonzacskó, üveg, pillepalack, alumíniumdoboz, elektronikai berendezések – termékdíjat fizessenek. A cégek azonban egy kormányrendelet értelmében a rájuk kirótt összeget nem voltak kötelesek befizetni, ha a kötelezettségüket átruházták egy koordináló szervezetre, amellyel az eredeti összeg töredékéért licencszerződést kötöttek.
Rácz szerint a tarifákat mesterségesen tartják magasan, hogy ne a cégek, hanem ezen szervezetek fizessék be, amelyek viszont különféle mentességeket élveznek. A fogyasztóval azonban kifizettetik a termékdíjat.
A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a mintegy százmilliárd forintosra becsült termékdíjpiacról a vám- és pénzügyőrség jelentése szerint tavaly 85 milliárd nem érkezett meg az állami költségvetésbe. A bekapcsolódó koordináló szervezetekhez 15 milliárd forint került.
„Az 50-60 fős OHÜ a tervek szerint jövő januártól működik” – mondta Rácz. A szervezet által összegyűjtött termékdíjból finanszírozzák majd többek között a hulladék szelektív begyűjtését, majd annak újrahasznosítását. Ezekre a feladatokra 15-25 milliárd forintot terveznek, a többi pénzt árvízi és belvízi megelőzésre, védekezésre, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi tevékenységekre fordítanák.
„Pártoljuk, hogy a környezettudatos fogyasztói választást támogató termékdíj ne lehessen megkerülhető, és hogy szigorúbban vegyék a behajtását” – mondta lapunknak a HuMuSz Hulladék Munkaszövetség kommunikációs vezetője. Graczka Sylvia szerint az újrahasznosítás koordinálásának állami kézbe kerülése jót is, rosszat is jelenthet. A mostani hasznosítási rendszer teljes mértékben piaci alapokon szerveződik, a környezet védelme csak nagyon sokadik szempont a sorban. A monopolizált helyzetből adódó kényszerítő erő javíthat a piaci szereplők fegyelmén, országos szinten kezdődhet meg a hulladékgazdálkodás integrált tervezése, illetve a környezetvédelem kizárólag üzleti érdekeknek való alárendeltsége csökkenhet. Ugyanakkor torzíthatja a piacot is, ha nem kellő körültekintéssel és nem a világpiaci viszonyokhoz igazodva kezelik a helyzetet. Graczka szerint inkább a százmilliárdos bevétel motiválja a kormányt, s nem a környezetvédelem. A HuMuSz problémásnak látja, hogy a tervek között továbbra sem szerepel semmilyen elkülönített alap, amelybe a termékdíj befolyhatna, és azt kifejezetten környezetvédelmi projektek finanszírozására címkéznék. Disszonánsnak tartják, hogy míg a termékdíjbevételek jelentős részét hulladékbegyűjtésre és -újrahasznosításra kívánják költeni, addig az illetékes vezetők szerint a hulladékmegelőzésnek van prioritása. ÉS
Drágulást okoz a csökkentés?
„Változásokra van szükség a hulladékgazdálkodásban, de a kormány eddig nem egyeztetett a termékdíjról a koordináló szervezetekkel” – hangoztatta lapunknak a dunaújvárosi központú Öko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mányi István szerint így nehéz helyzetbe hozzák a cégeket, mivel ha januártól változások lesznek, nekik máshogy kell tervezniük a jövő évet. Hangsúlyozta, a termékdíj csökkentésével nem jár jóla fogyasztó, mivel a mentességek eltörlésével drágább lesz a termék, az ásványvizek átlagára 17 forinttal is emelkedhet. Mányi szerint az OHÜ létrejötte nem jelenti a koordináló szervezetek végét, mivel meghirdetett közbeszerzési eljárásokon projekteket nyerhetnek el.
a fogyasztó, mivel a mentességek eltörlésével drágább lesz a termék, az ásványvizek átlagára 17 forinttal is emelkedhet. Mányi szerint az OHÜ létrejötte nem jelenti a koordináló szervezetek végét, mivel meghirdetett közbeszerzési eljárásokon projekteket nyerhetnek el.-->
