Reformra váró felsőoktatás

Elégedetlenek a jövedelmükkel és a karrierlehetőségeikkel a már végzett diplomások – legalábbis ez derül ki a felsőoktatási intézmények által készített pályakövetési kutatások eredményeiből. Az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltett www.diplomantul.hu honlapon elérhető adatokból az is kiderül, hogy a diplomások több mint 80 százaléka főállásban és teljes munkaidőben tudott elhelyezkedni a végzést követő egy évben.

A megkérdezett hallgatók válaszaiból az is körvonalazódik, hogy az átlagos fizetésük havi nettó 140 ezer forint, de persze nagy a szórás intézményenként, sőt az intézmények egyes karai között is.

Míg például a pedagógusképzést folytató karokon a százezer forint alatti fizetés is előfordul, addig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről kikerülők 150–220 ezer forint között keresnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem diplomásai 110–175 ezer, a Pécsi Tudományegyetem egykori hallgatói pedig 99–191 ezer forint közötti összeget vihetnek haza egyhavi munkájukért cserébe. Az elmúlt évekhez hasonlóan egyébként az idén is a vendéglátás-turizmus, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogászképzés volt a legnépszerűbb a gólyák körében a felvételi eljárások során. Újdonságként azonban elmondható, hogy az idén megtorpant az a fajta zuhanás a felsőoktatásba jelentkezők és a felvettek létszámát illetően, amelyet még a bolognai rendszerre történő átmenet idézett elő. Míg 2008-ban mindössze 96 991 hallgató jelentkezett valamely felsőoktatási intézménybe, addig ez év tavasszal már sikerült megütni a 140 ezres jelentkezői létszámot.

A 2010–11-es tanévben 56 ezer államilag támogatott hely van alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre. A mesterképzések keretében több mint 325 szakra kerülhetett be csaknem 22 ezer diák. A költségtérítéses alapképzésekre a tavalyinál kétezerrel kevesebb, mintegy 26 ezer hallgató juthatott be. HM

- Milyen irányba kellene terelni a hazai felsőoktatás rendszerét?

- Meglátásom szerint a reformoknak elsődlegesen azt a célt kellene szolgálniuk, hogy a felsőoktatás képes legyen a foglalkoztatási igények kiszolgálására. Jelenleg ugyanis, fittyet hányva a munkaerő-piaci igényekre, önjáró struktúrák épültek ki a hazai felsőoktatásban. Így lehet az, hogy míg egyes szakokon többszörös túljelentkezés van, addig máshol két kézzel kell kapaszkodni a hallgatók után. Másik jelentős problémája a hazai felsőoktatásnak, hogy az első diploma megszerzése valójában csak a szakértelmiség színtere, a vezető pozíciókhoz már másoddiplomás képzéseken át vezet az út.

- Milyen céllal indítanak feketegazdaság elleni szakot a Corvinus Egyetemen?

- Október 31-ig lehet jelentkezni a Corvinus Továbbképző Intézete által indított 33 szakra, amelyek február első hetében indulnak. Az idén hat vadonatúj képzés indul, köztük a feketegazdaság elleni szak, ahol a már diplomás hallgatóink olyan tudást kapnak, amelyet a mindennapi munkájuk során is tudnak hasznosítani. Szintén fontosnak tartom kiemelni az idén először induló állami ingatlangazdálkodási képzésünket is, hiszen sokaknak fogalma sincs arról, hogy a központi intézmények milyen struktúrák mentén működnek.

- Mi az oka annak, hogy nem került fel magyar intézmény a világ 200 legjobb egyetemét felsorakoztató listára?

- Úgy vélem, hogy nem is fog felkerülni egyetlen magyar egyetem sem erre a listára, mivel a hazai intézmények közel sem olyan gigantikus kiterjedésűek, mint az élbolyba tartozó brit és amerikai társaik. Minőségi megközelítésben meglátásom szerint nincs miért szégyenkeznünk: a Financial Times összesítése szerint az 50 legjobb gazdasági egyetem rangsorában a Budapesti Corvinus Egyetem a 26. helyen szerepel. Úgy vélem, hogy a felsőoktatás átgondolt reformjával akár ezt a helyezést is feljebb lehet tornázni.

- Milyen irányba kellene terelni a hazai felsőoktatás rendszerét?

- Meglátásom szerint a reformoknak elsődlegesen azt a célt kellene szolgálniuk, hogy a felsőoktatás képes legyen a foglalkoztatási igények kiszolgálására. Jelenleg ugyanis, fittyet hányva a munkaerő-piaci igényekre, önjáró struktúrák épültek ki a hazai felsőoktatásban. Így lehet az, hogy míg egyes szakokon többszörös túljelentkezés van, addig máshol két kézzel kell kapaszkodni a hallgatók után. Másik jelentős problémája a hazai felsőoktatásnak, hogy az első diploma megszerzése valójában csak a szakértelmiség színtere, a vezető pozíciókhoz már másoddiplomás képzéseken át vezet az út.

- Milyen céllal indítanak feketegazdaság elleni szakot a Corvinus Egyetemen?

- Október 31-ig lehet jelentkezni a Corvinus Továbbképző Intézete által indított 33 szakra, amelyek február első hetében indulnak. Az idén hat vadonatúj képzés indul, köztük a feketegazdaság elleni szak, ahol a már diplomás hallgatóink olyan tudást kapnak, amelyet a mindennapi munkájuk során is tudnak hasznosítani. Szintén fontosnak tartom kiemelni az idén először induló állami ingatlangazdálkodási képzésünket is, hiszen sokaknak fogalma sincs arról, hogy a központi intézmények milyen struktúrák mentén működnek.

- Mi az oka annak, hogy nem került fel magyar intézmény a világ 200 legjobb egyetemét felsorakoztató listára?

- Úgy vélem, hogy nem is fog felkerülni egyetlen magyar egyetem sem erre a listára, mivel a hazai intézmények közel sem olyan gigantikus kiterjedésűek, mint az élbolyba tartozó brit és amerikai társaik. Minőségi megközelítésben meglátásom szerint nincs miért szégyenkeznünk: a Financial Times összesítése szerint az 50 legjobb gazdasági egyetem rangsorában a Budapesti Corvinus Egyetem a 26. helyen szerepel. Úgy vélem, hogy a felsőoktatás átgondolt reformjával akár ezt a helyezést is feljebb lehet tornázni.-->