Bezáruló egyetemi kapuk
Vitára bocsátották az új felsőoktatási koncepciót: szigorítanák a felvételi rendszert, és változtatnának a finanszírozás módján. „A felsőoktatás költséges dolog, és az állam az adófizetők pénzéből finanszírozza, ezért jogos, hogy az állam szigorúbban szabályozza az eddigieknél a felsőoktatást” – magyarázta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a kormány egyik célja, hogy egyértelmű legyen a különbség a főiskolák és az egyetemek között. „Kezd összemosódni a kettő. Vannak egyetemek főiskolai karokkal és léteznek főiskolák egyetemi szakokkal, ideje rendet teremteni ebben a káoszban” – hangsúlyozta.
A felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező, és legfeljebb három intézménybe lehetne jelentkezni. Az új törvény visszahozná a buktatást, vagyis egy hallgató egy tantárgyat maximum csak két alkalommal vehetne fel, és a szemeszterek végén két alkalommal tehetne vizsgát belőle, ha ezt nem tudja teljesíteni, elbocsátják a felsőoktatási rendszerből.
Tanulságos példa: a Debreceni Egyetemen évente 1500 hallgató csúsztatja tanulmányait, mert nem sikerül a vizsgája. Így két-három évvel később végez, mint kellene.
Megszüntetik a 2005-ben létrehozott gazdasági tanácsokat, felülvizsgálják a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási bolognai rendszert, és jövőre már új szabályok szerint osztják a pénzt. A vitára bocsátott koncepció gátat szabna az egyetemek mennyiségi törekvéseinek: az állami támogatásnak az eddigi 25 helyett már csak 15 százaléka függne attól, hány hallgató van. Ellenben a konkrét feladatok ellátásához kötött pénz aránya 50-ről 70 százalékra nőne. Tandíj természetesen nem lesz. Felsőoktatási intézmények bezárását eredményezheti, hogy az oktatók kétharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, arról a jövő héten adnak tájékoztatást. Furcsa lenne azonban, ha egyetértenének a vizsgaalkalmak számának drasztikus csökkentésével. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé, így az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.
Sosem elég?
Az MSZP szerint a hallgatói normatíva csökkenése azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel. „Ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. A szakképzési rendszert is úgy alakították ki, hogy kevesebben tudnak bejutni” – hangsúlyozta Hiller István volt oktatási miniszter.Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg.
Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg.-->
