Ez történt 2010-ben, 2

Május

ÁRVÍZ ÉSZAKON

Több száz házat pusztított el az áradás Észak-Magyarországon. A károk legnagyobb része Edelényt és Felsőzsolcát érintette, de egy hétre Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén veszélyhelyzetet rendeltek el. Az árvízi védekezésre 1,38 milliárd forintot szánt az állam egy hét leforgása alatt, a lakhatatlanná vált házak tulajdonosai novemberre kaptak újakat.

GYORSSEGÉLY GÖRÖGORSZÁGNAK

Megszületett az EU, az IMF és Görögország megállapodása. Athén 110 milliárd eurót kapott, ezért kemény megszorító csomagot vállalt fel. Az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni 2014-re. Megszűnt a 13. és 14. havi bér a közszférában, nyugdíjmegszorítások léptek életbe, és három évre befagyasztották a béreket. A megszorítások ellen rendkívül heves tüntetések folytak a nagyobb görög városokban, napokra megbénítva az országot.

KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

Kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok, számukra nem szükséges magyarországi bejelentett lakcím és állampolgársági vizsga. A törvény mindazokra vonatkozik, akik felmenői közt volt magyar állampolgár, igazolja magyar nyelvtudását és büntetlen előéletű.

ÚJ KORMÁNY

Rövid átadás-átvételi folyamat után május 29-én letette az esküt a második Orbán-kormány. A kormányzati struktúrában jelentős centralizáció történt, az átszervezések és összevonások után mindössze nyolc minisztérium maradt. A gazdasági kérdések nagyobbrészt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összpontosulnak. Az újonnan felállított Belügyminisztériumot ismét Pintér Sándor vezeti, a külügyekhez pedig szintén az előző Orbán-kormány alatti vezetője, Martonyi János tért vissza. A vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor, a honvédelmi tárca irányítója Hende Csaba, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig Réthelyi Miklós lett. Két miniszterelnök-helyettest neveztek ki: Navracsics Tibort, aki egyben közigazgatási és igazságügy-miniszter is lett, valamint Semjén Zsoltot.

BRIT KORMÁNYVÁLTÁS

A második világháború lezárása óta először vezeti koalíciós kormány Nagy-Britanniát: a Liberális Párt meglepő mértékű erősödése miatt a választáson győztes konzervatívok nem szerezték meg egyedül a parlamenti többséget. Így is David Cameron lett az új miniszterelnök, a két addigi ellenzéki párt gyors és sikeres koalíciós tárgyalásai után. Az új kormány már a megalakulása utáni első napokban komoly gazdasági megszorításokba kezdett.

LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS

A következő választástól legfeljebb kétszáz fős Országgyűlés lehet Magyarországon. Erről első intézkedései közt döntött az újonnan felállt törvényhozás, a választási rendszer részleteinek kidolgozása azonban még várat magára.

Június

EGÉSZSÉGÜGY

A kormányalakítást követően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára azonnali intézkedéseket jelentett be a Világgazdaság június 10-én tartott egészségügyi szakkonferenciáján. Megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet azzal az indokkal, hogy azt a korábbi kormány a több-biztosítós modell érdekében hívta életre. Felfüggesztették a kórházakban a gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendeletet, mert az intézmények többsége nem felelt volna meg sem a tárgyi, sem a személyi előírásoknak, így nem kapott volna működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Tárgyalást kezdeményeztek a Magyar Rezidens Szövetséggel, és eltörölték azt a rendeletet, amely négy évre egy adott kórházhoz kötötte volna a szakvizsgát tett fiatal doktorokat. A patikamoratóriummal megállították a további gyógyszertári liberalizációt. Felfüggesztették a patika–OEP online rendszer éles beindítását a működést veszélyeztető adminisztrációs hibák kiküszöböléséig. Öt évre visszamenőleg nyilvánosságra hozták az egészségbiztosító különféle kasszáinak költésével kapcsolatos szerződéseket.

TÖRÉKENYSÉG

Magyarország helyzetét nagyon törékenynek minősítette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett. A bizottsági elnök sürgette az új magyar kormányt a deficitcsökkentésben és a szükséges strukturális reformok végrehajtásában, ugyanakkor elismerte a költségvetési konszolidáció terén elért addigi eredményeket. Ekkor vált világossá, hogy a kormány mozgástérbővítő törekvése falakba ütközik, így kénytelen lesz tartani a 3,8 százalékos éves deficitcélt.

ELLENŐRZÉS

A hitelminősítők alaposabb ellenőrzéséről döntött az Európai Bizottság, és a jogszabályok megsértése esetén bírságot is kilátásba helyezett az unió. A tervezett európai pénzügyi felügyeleti szervhez rendelték a feladatot. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier tervei szerint az egységes európai felügyelet gyanús esetben házkutatást tarthatna az adott hitelminősítő irodájában, üzleti dokumentumokat kérhetne be, és kihallgathatná az esetleges gyanúsítottakat.

ÁLLAMCSŐD?

A magyar gazdaság államcsődközeli helyzetéről beszélt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere egy konferencián. A kijelentés erőteljes reakciót váltott ki a befektetők körében. Néhány napig intenzíven gyengült a forint, és az állampapírhozamok emelkedésnek indultak. A tőzsde is mélyrepülésbe kezdett.

KÁRENYHÍTÉS

Leminősítette a brit BP olajtársaságot a Fitch Ratings arra hivatkozva, hogy a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa miatt folyamatosan növekednek a cég üzleti és pénzügyi profitját terhelő kockázatok. A BP vezetése is elismerte, a társaság nem készült fel teljes mértékben az ilyen katasztrófák kezelésére. A társaság olajlelőhelyektől is kénytelen volt megszabadulni, hogy a kárenyhítéshez szükséges forrásokat előteremtse.

29 PONTBAN

Orbán Viktor bejelentette első gazdasági akciótervét, amely „a 29 pont” néven híresült el. A különadókon kívül ez több, kisebb kört érintő változást tartalmazott, mint például a házi pálinkafőzés engedélyezése.

Július

AKCIÓTERV

A parlament megszavazta az Orbán-kormány első meghatározó gazdasági törvénycsomagját. Ebben volt benne a bankadó bevezetése, a társasági nyereségadó csökkentése (gyakorlatilag 10 százalékosra), a kétmillió forintos fizetési limit bevezetése a közszférában s a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos adóval sújtása.

MFB-HATALOMÁTVÉTEL

A Magyar Fejlesztési Bank a kormányváltás után a vagyontörvény módosítása nyomán hozzá került 44 állami tulajdonú vállalat közül július végére 42-nél menedzsmentcserét hajtott végre. Egyébként a portfólióban van olyan cég, amely felett a tulajdonosi jogokat ugyan immár az MFB látja el, de a szakmai irányítás nem az MFB „anyaminisztériumához”, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hanem egy másik tárcához, a nemzetgazdaságihoz tartozik.

ELZÁRT IMF-CSAPOK

Az Orbán-kormány köszönte, de nem kért többet az IMF-ből és az IMF-től. A miniszterelnök, gazdasági minisztere és a kabinet több más tagja is többször, többféle fórumon jelezte: Magyarország nem kívánja lehívni a 2008 őszén az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal létrejött mentőcsomagból még megmaradt részleteket. Egyben arra is utaltak, hogy nem kérnek az IMF jó tanácsaiból. Mindenesetre a hitelmegállapodás szokásos felülvizsgálata anélkül ért véget júliusban Budapesten, hogy lezárták volna azt.

VITA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKKAL

Alig pár héttel az Orbán-kormány beiktatása után az Európai Központi Bankkal is megvolt az első összezördülés. Ezt az váltotta ki, hogy a kormány Simor Andrásra, a Magyar Nemzeti Bank elnökére és a jegybank vezetőire is vonatkoztatta az állami szférában bevezetni kívánt kétmillió forintos fizetési plafont. Ez az EKB értelmezése szerint sérti az MNB vezetőinek személyi függetlenségét.

STRESSZTESZTEK

A vártnál jobb lett az európai banki stressztesztek eredménye. Mint kiderült, csak hét hitelintézetnek lenne szüksége külső injekcióra ahhoz, hogy a gazdasági környezet romlása esetén teljesíteni tudja a 6 százalékos tőkemegfelelési limitet.

BUKÁS

Megbukott a Ferihegyi repülőtér a vizsgán: egy uniós audit akadályát nem sikerült venni, ennek következtében a repülőteret a nem biztonságos kategóriába sorolták. A leminősítés után szigorú szabályokat léptettek életbe Ferihegyen, s télen sikerült visszaszerezni a korábbi státust.

SZÉCHENYI-TERV II

A második Orbán-kormány döntött arról, hogy elindítja a második Széchenyi-tervet. Júliusban tették közzé a Új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitairatát, s bejelentették: konzultációk után 2011. január közepére állítják össze a végleges fejlesztési tervet. Az ÚSZT-ben hét terület kapott kiemelt szerepet, ezek: az egészségipar, a zöld gazdaságfejlesztés, a lakásprogram, az üzleti környezet fejlesztése, a tudomány-innováció, a foglalkoztatás és a közlekedés-tranzitgazdaság.

Augusztus

Új médiaszabályozás

Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Ezzel a korábbi fideszes médiapolitikus lett az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő Médiatanács elnöke is. A négyfős tanácsban elvileg az ellenzék is kapott volna helyet, ám mivel az MSZP, az LMP és a Jobbik nem tudott megegyezni a jelölt személyében, mind a négy jelenlegi delegált a kormánypárt oldaláról érkezett. Ekkor döntöttek arról is, hogy a jövőben a közszolgálati hírforrás kizárólagos joggal a Magyar Távirati Iroda lesz, további műsorok készítéséről pedig a Műsor-szolgáltatási Alap gondoskodik.

Alacsonyabb társasági adó

Az első 500 millió forint nyereség után csupán 10 százalékos társaságiadó-kulcsot kell fizetni az augusztusban elfogadott új szabályozás szerint, a 19 százalékos, „eredeti” mérték csak az e feletti nyereségre vonatkozik. Ezzel a magyar vállalkozások legalább kilenctizedének jelentősen csökkent az adóterhelése.

Átalakuló közteherviselés

Évi mintegy kétszázmilliárd forintos különadót vetett ki a kormány a pénzügyi szervezetekre, vállalkozásokra. Határozott az Országgyűlés arról is, hogy a végkielégítések után 2005 elejétől visszamenőleg 98 százalékos különadót kell befizetni. Emellett azonban hatályon kívül helyezték az úgynevezett tevékenységre jellemző keresetet mint adó- és járulékalapot, valamint illetékmentessé vált az öröklés és az ajándékozás az egyenes ági rokonok között.

Hatalmas adósság az egészségügyben

Teljes körű adósságfelmérést készítettek az egészségügyi intézményekben. Mivel a korábbi felmérésekben nem vett részt valamennyi intézmény, az adatok nem voltak validak. Kiderült, hogy július 31-én meghaladta a 72 milliárd forintot az intézmények tartozása, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla. Tárgyalásokat kezdeményeztek az adósságrendezés feltételeiről.

Magyar katonahalál Afganisztánban

Egy támadásban életét vesztette egy magyar katona Afganisztánban, a további három súlyosan sérült magyar katona egyike pedig két héttel később halt meg. Hende Csaba honvédelmi miniszter nem tagadta, hogy a biztonság romlik az országban, ennek ellenére Magyarország nem hívja vissza az ott állomásozó csapatokat.

Bányaomlás Chilében

Augusztus elején Chilében 33 bányász rekedt hétszáz méteres mélységben egy bányaomlás miatt. A mentőcsapatok csak október közepére érték el a pórul járt munkásokat.

Özönvíz Pakisztánban

Hatalmas mennyiségű csapadék keserítette meg Pakisztán életét, az áradásokban 1700-an vesztették életüket, az anyagi kár pedig meghaladta a 40 milliárd dollárt. A özönvizet a szokatlanul csapadékos monszun okozta, melynek hatására az Indus és több kisebb folyó is kilépett medréből.