Intézményreformok javíthatnak a minőségen

Az új felsőoktatási törvény tervezetének vitaanyaga célként deklarálja a magas színvonalú és versenyképes tudás biztosítását, és egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatás elsődlegesen nem piaci alapon működő szolgáltatás, hanem közszolgálat. Az ECOSTAT szerint az egyetemek és a főiskolák közötti különbségtétel indokolt és szükséges, ezt azonban nem a BA-diplomák különválasztásával és eltérő hasznosíthatóságával kell elérni, hanem akkreditációs oldalról szükséges felülvizsgálni a főiskolák mesterképzési szerepvállalását.

A vitaanyagban szereplő egyik lényeges kritérium a hallgatói létszám csökkentése, ez rövid idő alatt javítja a minősített oktatók hallgatókhoz viszonyított arányát. (A demográfiai folyamatokból adódó természetes létszámcsökkenés is ebbe az irányba hat.) Lehetséges megoldás ezen túlmenően a felsőfokú szakképzés átterelése a közoktatásba, így mintegy 18-19 ezer fővel csökkenne az intézmények hallgatói létszáma. A felvázolt adminisztratív lépés viszont önmagában nem emeli a képzés színvonalát – vélekednek a szakértők.

A hallgatói létszám racionalizálása ezenkívül az államilag finanszírozott helyek szűkítésével és a felvételi eljárás követelményeinek szigorításával érhető el a kutatóintézet szakemberei szerint. A törvényjavaslat a jelenlegi 56 ezer államilag finanszírozott helyet 2011-ben 50 ezer alá tervezi csökkenteni. Ugyanakkor az új törvény tervezete szigorítaná a felvételi feltételeket is, mivel a jelentkezést két emelt szintű érettségihez kötné, és a sikeres felvételihez az összes megszerezhető pontszám legalább felét el kellene érnie a jelentkezőnek. A javaslat értelmében a felsőoktatási intézmény a sikertelenül felvételizők számára önköltséges, piaci alapú előkészítő évfolyamot indíthatna.

A felkészítés a felvételire a jogalkotók szerint a közoktatás feladata lesz, ezért az ECOSTAT elemzői szerint az egyetemi nulladik évfolyam indításának lehetősége nem tűnik indokoltnak. A középiskolai érettségi követelményrendszerének rövid időn belüli túlzott megemelése pedig a szakértők véleménye alapján kontraproduktív eredményeket hozhat, ezért kívánatos volna a minőségi kritériumok fokozatos és felmenő rendszerű bevezetése.

Az oktatáspolitika oldaláról határozott szándék mutatkozik a magasabb vizsgakövetelmények meghatározására. Így viszont a hallgatók nagyszámú kiesésével az addig rájuk fordított oktatási befektetések elvesznek. Megfontolandó lenne tehát a diploma megszerzésére kevésbé alkalmas diákokat úgy kivezetni a felsőoktatás rendszeréből, hogy addigi teljesítményükhöz igazított, piacképes szakképesítést nyerjenek – hívják fel a figyelmet a kutatóintézet munkatársai.

A tervezet szerint a felsőoktatásba a normatív alapon járó hallgatói és tudományos támogatás 15-15 százalékra csökkenne a jelenlegi 50, illetve 25 százalékról. A hallgatói normatívák eddigi nagy súlya kétségtelenül minél több hallgató felvételére sarkallta a felsőfokú intézményeket, és háttérbe szorította a minőségi szelekciót. Az állami bevételek 70 százalékát kitevő feladatfinanszírozás kritériumai és szempontjai egyelőre nem ismertek. A tervezet tág teret engedne a rendeleti szabályozásnak, ez kedvezhet az egyedi intézményi lobbizásnak. A feladatfinanszírozáshoz intézményi adatszolgáltatás fogja biztosítani az alapot. Ennek kapcsán félő, hogy az intézmények olyan szerkezeti és működési kereteket alakítanak ki, amelyek a szakmai szempontok, az innováció és a versenyképesség helyett az állami források maximalizálását célozzák meg.

A finanszírozás szempontjából lényeges változás, hogy fő szabályként csak állami és egyházi felsőoktatási intézmények kaphatnának állami támogatást. Magánfőiskolák és -egyetemek csak akkor szerezhetnének jogosultságot, ha az állam képzéseket rendel tőlük. A kutatók szerint ez csak akkor tartható, ha a megrendelés feltételeit úgy szabják meg (például máshol nem folyó képzések támogatása), hogy kizárják a szubjektív válogatás lehetőségét. Ellenkező esetben megfontolandó, hogy a maihoz képest szigorított akkreditációs feltételeket teljesítő, minőségi képzést nyújtó felsőoktatási magánintézmények alanyi jogon juthassanak állami támogatáshoz – emelik ki a kutatók.

A törvény tervezete tartalmazza a hallgatói önkormányzatok befolyásának csökkentését. Az elképzelések szerint az eddigi 25–33 százalékos szenátusi részvételük 15 százalékra csökkenne, a jelenlegi egyetértési jog helyett pedig véleményezési jog illetné meg őket a tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) kérdéseiben. Az elemzők szerint a jelenlegi szenátusi részvételi arány vitatható alkuk „melegágya”, a hallgatói önkormányza-tok működésével kapcsolatban pedig felmerül a minőségi biztosítékok, az átláthatóság és a kiterjedtebb hallgatói részvétel hiánya. A TVSZ-szel kapcsolatos általános vétójoggal szemben fontos a vizsgázók jogainak biztosítása, a jelenleg is elterjedt jogsértő magatartások elleni garanciák erősítése.

A tervezetből ugyancsak támogatandónak ítélik az ECOSTAT munkatársai a magas színvonalú és nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási tevékenységet végzők elismerését és elkülönített támogatását. Lényeges, hogy a támogatás a céloknak megfelelően eljuthasson az arra érdemes kutatókhoz. Ehhez világos feltételekre és teljesítménymérésre alapozott, átlátható pályáztatáson alapuló döntéshozatali eljárás kidolgozása szükséges.

A koncepció nem tér ki a felsőoktatási keresletet lényegesen befolyásoló demográfiai folyamatok intézményi következményeire. A közeljövőben a 18. életévet betöltő korosztály létszámának csökkenése várható, ez az államilag támogatott férőhelyek szűkítése mellett – a már most is eltúlzott – oktatási kapacitások viszszavágását is megkövetelné. Az elemzők szerint a széttagolt infrastruktúra és a felesleges felsőoktatási kapacitások megszüntetése, valamint a felszabaduló források visszaforgatása érezhetően javíthatná a felsőoktatás minőségét és versenyképességét, s egyben megteremthetné az alapot a minőségi elvárásokhoz és a szférán belüli összeférhetetlenségek felszámolásához kötött oktatói bérfejlesztésekhez. VG

Az új kormány szerint fontos feladat az oktatási szakszerkezet felülvizsgálata, az elaprózottság és a párhuzamos képzési struktúrák, az intézményi és kari átfedések felszámolása.

Az új kormány szerint fontos feladat az oktatási szakszerkezet felülvizsgálata, az elaprózottság és a párhuzamos képzési struktúrák, az intézményi és kari átfedések felszámolása.-->