Kibukott az egyik legnagyobb európai gyár: nem várna tovább, elvenné az összes pénzt, és kitiltaná az uniós piacról Kínát – „Veszélyes játékot játszunk!"
Az európai autóipari, illetve távközlési szektorban tevékenykedő vállatok számára a kínai szereplők már hosszú évek óta hatalmas kihívást jelentenek. Az Ázsiából érkező termékek minősége az elmúlt időben hatalmas fejlődésen ment keresztül, néhány vállalat pedig egyenesen megkerülhetetlenné vált bizonyos iparágakban.
A megújulóenergia-szektor egy olyan dinamikusan fejlődő terület, ahol az innováción keresztül jelentős piaci befolyást lehet szerezni, mivel a zöldátállás az Európai Unió országaiban mind tagállami, mind államszövetségi szinten folyamatos szubvencióban részesül. Ezt a lehetőséget a kínai óriásvállalatok is igyekeznek kiaknázni, ám néhány szakértő aggódva szemléli a folyamatot.
A kínai kockázat
Az egyik legnagyobb európai szélturbinagyártó, a hamburgi székhelyű Nordex vezérigazgatója arra szólította fel az európai döntéshozókat, hogy tiltsák ki a nem nyugati versenytársakat az uniós piacról, mivel véleménye szerint a kínai technológia térnyerése veszélyezteti az államszövetség biztonságát és gazdaságát:
Az Európai Unió nem hozott megfelelő szabályozásokat, melyek előírnák, hogy az állami támogatásban részesülő beruházásokban kizárólag európai technológiát lehessen használni, ezzel kizárva a magas kockázatot jelentő beszállítókat
− fogalmazott José Luis Blanco, majd hangsúlyozta, hogy a megújulóenergia-szektor jelenleg minden szabályozáson kívül esik:
Úgy véljük, hogy a nyugati eredet elvének minden olyan új szélerőmű-kapacitásra vonatkoznia kellene, amely európai hálózatokhoz csatlakozik, tehát nem kizárólag az államilag támogatott projektekre
− mondta, majd arról is beszélt, hogy a nem nyugati szélturbinagyártókat magas kockázatúnak kellene minősíteni.
Blanco állítását árnyalja, hogy 2023 júliusától hatályos az az EU-s jogszabály, amely megakadályozná, hogy a harmadik országból (például Kínából) származó támogatások tisztességtelen versenyelőnyt biztosítsanak az európai piacon.
Jelenleg az Egyesült Államokon és Európán kívül csak Kínában vannak nagy szélturbinagyártó vállalatok, ezért egyértelmű, hogy az uniós iparági szereplők elsősorban az ázsiai térnyeréstől, illetve függéstől tartanak. Ez a folyamat más területeken már javában folyik, néhány kínai szereplő az energiatárolás területén már megkerülhetetlen aktorrá vált.
Becslések szerint az európai elektromos autók, valamint energiatároló rendszerek akkumulátorai 90 százaléka Kínából származnak.
Gazdasági hanyatlás biztonságpolitikai kockázattal vegyítve
A kínai gyártók kedvező árú termékekkel és gyors szállítással növelik piaci részesedésüket az amerikai és európai riválisaikkal szemben, amit sok esetben felgyorsítanak az államilag finanszírozott projektek. Ez számos szereplő szerint tisztességtelen versenyhez, illetve biztonsági kockázatokhoz vezet:
Ez az ellátási lánc függetlenségéről és a technológiai függetlenségről szól. A kulcskérdés nem az, hogy hol vannak a szerverek, hanem az, hogy ki ellenőrzi a szoftvert és a rendszerekhez való hozzáférést
– hívta fel a figyelmet a lehetséges kockázatokra José Luis Blanco, míg mások egyenesen ideológiai alapokra helyezték a kérdést:
A kritikus infrastruktúra esetében tisztában kell lenni azzal, hogy veszélyes játék elfogadni a nem liberális demokráciák térnyerését
− mondta José Manuel Entrecanales, a Nordex legnagyobb részvényesének, a spanyolországi székhelyű Acciona nevű vállalatcsoportnak a vezérigazgatója.
A kínai gyártók térnyerése a megújulóenergia-szektorban valós kihívás, néhány protekcionista intézkedésre már volt példa Európában. Az Egyesült Királyság nemrégiben kizárta a kínai székhelyű Ming Yangot egy szélenergia-beruházásból, az Európai Unió pedig blokkolja a kínai technológiák beépítését az állami megújulóenergia-projektekből, és eljárást indított a Goldwind nevű turbinagyártóval szemben.
A külföldi befolyásszerzés, illetve gazdasági térnyerés a stratégiailag kiemelten fontos ágazatokban akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, ezért lenne fontos az európai unió döntéshozóinak egy megfelelő keretrendszer felállítása, azonban fontos szem előtt tartani az intézkedések nemzetközi kereskedelemre és államközi kapcsolatokra gyakorolt hatását.
A lépések hatásairól
A túlzó protekcionista lépések fenyegethetik az Európai Unió versenyképességét, valamint felhajthatják a megújulóenergia-beruházások költségeit, ezzel lassítva, akár ellehetetlenítve a zöldátállást.
Kockázatot jelent továbbá, hogy gazdasági háború alakulhat ki az unió és Kína között, ami a Nordexhez hasonló piaci szereplőket is nehéz helyzetbe hozna, mivel a gyártáshoz szükséges számos komponens az ázsiai országból érkezik.
A félelmek ellenére az európai szélenergia-szektort továbbá is a régiós szereplők uralják, az értékesítések 90 százalékát
- a Nordex,
- a Vestas
- és a Siemens Gamesa adja.
A Nordex 2025-ös 7,5 milliárdos árbevételének 84 százalékát Európában érte el.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos kínai nagyvállalat részben állami tulajdonban van, így az imént említett Goldwind is, ez pedig növeli a biztonságpolitikai kockázatot.
Mindeközben az Európai Unióban működő kínai kereskedelmi kamara szerint a túl szigorú szabályozás diszkriminatív a nemzetközi szereplőkkel szemben, és ellentmond a régió egységes piacát megalapozó elveknek:
A beszállítókat objektív kritériumok, például a biztonság, a minőség és a teljesítmény alapján kellene megítélni, nem pedig származásuk vagy tulajdonosi hátterük miatt ellehetetleníteni
− olvasható az állásfoglalásban.
Mindeközben az Európai Bizottság közölte, hogy fontos lépéseket tett a szélturbinák kiberbiztonságának javítása érdekében, a magas kockázatú szereplőket pedig átmenetileg kizárják a megújulóenergia-projektek pályázatairól, amíg a javasolt jogszabályok hatályba lépnek.
