Egyeztetés helyett búcsú

A közalkalmazotti törvény nem ír elő a munkáltató számára olyan kötelezettséget, hogy felmentse azt a munkavállalót, aki az átvevő munkáltatóval nem kíván jogviszonyt létesíteni – hangzott a verdikt az alábbi ügyben. A felperes egy intézeti gyógyszertár vezető asszisztense volt. Egy nap arról tájékoztatták a patika dolgozóit, hogy a továbbiakban a gyógyszertárat új munkáltató működteti. Elmondták: az átadás időpontjával közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik, az átvevő azonban változatlan munkakörrel, az előző évi bérezési szinten valamennyi alkalmazottat tovább kívánja foglalkoztatni. A leendő munkáltató a felperesnek munkaszerződés-tervezetet kézbesített, elismervén az átadó munkáltatónál eltöltött munkaidejét. A tervezet azonban nem tartalmazta a felperes munkakörét és személyi alapbérét, a munkavégzés helyeként az intézeti gyógyszertárat jelölte meg. A felperes ekkor az intézet főigazgatójától kérte, hogy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel szüntessék meg.

Meg is szüntették, de nem felmentéssel, hanem a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt. A felperes nyolchavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést kapott.

Az intézkedést az asszisztens jogellenesnek találta, a bírósághoz fordult. Keresetét azonban elutasította a munkaügyi bíróság. Indokolásában kiemelte, hogy a felperes jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel nem kívánta, hogy tovább foglalkoztassák. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. Hangsúlyozta: a közalkalmazotti törvény nem ír elő a munkáltató számára olyan kötelezettséget, hogy az átvevő munkáltatóval jogviszonyt létesíteni nem kívánó dolgozót felmentse.

A felperes az Legfelsőbb Bíróságtól (LB) kért felülvizsgálatot. Szerinte a munkáltatói tájékoztató nem felelt meg a törvényi előírásoknak, a munkaszerződés-tervezet szintén hiányos volt.

Az LB kifejtette: a mindkét munkáltató által aláírt tájékoztató megfelelt a törvényben előírt ajánlatnak, abban szerepeltek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei. A munkaszerződés-tervezet valóban nem tartalmazta a felperes személyi adatait, a konkrét munkakört és a személyi alapbért, de ez az ajánlat az előző tájékoztatással együtt értelmezendő. Ha a felperes mégis bizonytalan maradt a továbbfoglalkoztatás feltételeiben, egyeztetést kezdeményezhetett volna leendő munkáltatójával. Így az LB hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. KK

- a fővárosi és megyei kormányhivatalokról (MK 2010/194. sz.)

- a fővárosi és megyei kormányhivatalokról (MK 2010/194. sz.)-->