Elstartolt a közös felügyelet
„Ha már évekkel ezelőtt működött volna az európai pénzügyi felügyeleti rendszer, figyelmeztethettünk volna a spanyol és az ír ingatlanpiaci buborék kialakulásánál vagy a devizahitelek túlzott kelet-európai elterjedésénél” – így nyilatkozott a január 1-jével létrehozott új uniós pénzpiac-felügyeleti intézményrendszer céljairól Vítor Constancio, az Európai Központi Bank alelnöke a Financial Timesnak. A portugál jegybank volt elnöke jelenlegi hivatalából adódóan tagja az év elején felállított Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board – ESRB) igazgatóságának. Az ESRB csak az egyik intézménye az új európai pénzügyi felügyeleti rendszernek, amelynek fő célja, hogy a jövőben megelőzze a 2008-ban kirobbant pénzügyi válsághoz hasonló krízisek kialakulását.
Az ESRB mellett még három – a bankok, a biztosítók, illetve az értékpapírpiacok működését felügyelő – hatóság is felállt január 1-jével. Valójában ez a három testület már korábban is létezett, csak az eddigi tanácsadó jellegű hatáskörük mostantól jelentősen kibővült. Az új hatóságoknak például joguk lesz arra, hogy ideiglenesen betiltsanak kockázatosnak minősített pénzügyi termékeket, illetve tevékenységeket. Ha pedig a tagállamok felügyeletei nem lépnének időben fel, akkor az uniós hatóságok a pénzügyi szolgáltatókra közvetlenül érvényes döntéseket hozhatnának. Amennyiben a nemzeti felügyeleti szervek között nézeteltérés lenne, az uniós hatóságok döntőbíróként léphetnének fel, és rájuk nézve kötelező felügyeleti döntést hozhatnának.
Az ESRB fő feladata a gazdasági, pénzügyi rendszer kockázatainak azonosítása, rangsorolása, illetve jelentős kockázatok esetén figyelmeztetések, ajánlások kiadása.
Michel Barnier belső piacért felelős biztos úgy véli: az új pénzügyi felügyeleti rendszer megteremti a pénzpiacon fellépő kockázatok felismeréséhez szükséges „irányítótornyot és radarképernyőket”. A biztos szerint a pénzügyi válság komoly hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi felügyelet terén. „Amikor a több tagállamban is jelen lévő pénzügyi szolgáltatók súlyos problémákkal szembesültek, akkor a tagállamok felügyeleti hatóságai közötti együttműködés távolról sem volt optimális” – emelte ki Barnier.
„Kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire tud hatékonyan működni az ESRB” – fogalmazta meg kételyeit a Financial Timesnak a brüsszeli Centre for European Policy Studies vezető elemzője. Karel Lanoo szerint az Európai Központi Bankra nézve kockázatos lehet, hogy igen szoros a kapcsolat az EKB és az új intézmény között. Amennyiben az ESRB túl gyakran kiált farkast, vagy éppen elmulaszt előre jelezni egy újabb krízist, az komolyan bomlaszthatja az EKB és ezen keresztül az euró tekintélyét.
Az ESRB elnöki tisztét ugyanis az első öt évben az Európai Központi Bank elnöke tölti be, aki az EKB alelnökével együtt tagja az ESRB igazgatóságának. A testületben rajtuk kívül még a 27 EU-tagállam jegybankelnöke, illetve a három felügyeleti hatóság vezetője is helyet kapott. VG
Székhelyek
A pénzügyi felügyeleti rendszer hatóságait több tagállamban helyezték el. Az ESRB és a biztosítókat felügyelő hatóság székhelye az Európai Központi Banknak is otthont adó Frankfurt, míg a bankfelügyeletet Londonban, az értékpapírpiacot felügyelő hatóságot Párizsban helyezték el.
