Külföldön nehéz nyilatkozni, hiába érné meg a maradás
Külföldön csak a jogszabályban meghatározott szűk körben, külképviselet hiányában pedig sehol sem lehet nyilatkozni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról – közölte Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A hatályos jogszabály értelmében a külföldön tartózkodó pénztártagok csak akkor tehetnek nyilatkozatot a külképviseleten, ha a jogszabályban meghatározott és igazolt tartózkodási jogcímekkel rendelkeznek, azaz tartósan külföldön foglalkoztatottak, tartós külföldi szolgálatot teljesítenek, vagy külföldi tanulmányokat folytatnak.
Az ombudsmannál panaszkodók sérelmezték, hogy ha nem a felsorolt jogcímek alapján, hanem más okból – például családtagként vagy gyógykezelés miatt – élnek tartósan külföldön, nincs lehetőségük a nyilatkozattételre. Olyan országokban pedig, ahol a Magyar Köztársaság nem tart fenn külképviseletet, egyáltalán nincs is mód a személyes nyilatkozattételre. Mivel a magán-nyugdíjpénztári törvény indokolatlanul szűk körben határozza meg a külföldi tartózkodás alatt nyilatkozattételre jogosító jogcímeket, és mert igen közeli a január 31-i határnap, az ombudsman felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy szükség volna a törvény kiegészítésére.
A külföldön élő és dolgozó magán-nyugdíjpénztári tagoknak azért is fontos lehet, hogy nyilatkozhassanak, mert egyáltalán nem biztos, hogy megéri visszalépniük az állami nyugdíjrendszerbe. Ők ugyanis – ahogy azt lapunk január 18-i számában részletesen megírtuk – az itthon dolgozó pénztártagokkal ellentétben szerezhetnek további szolgálati időt, a külföldön ledolgozott éveket ugyanis, ha az adott országgal van erre vonatkozó kétoldalú egyezményünk, idehaza el kell fogadnia a nyugdíjbiztosítónak. Tegnap délig egyébként összesen több mint 24 ezren nyilatkoztak arról, hogy maradnak a magánpénztárukban. VG
