Lemondta budapesti útját az EU főképviselője
Kedden reggel még úgy volt, hogy Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vesz a magyar EU elnökség kezdetét jelző parlamenti ünnepségén. Mostanra azonban sürgős közel-keleti útja miatt lemondta a rendezvényt.
Az értesülést a Külügyminisztérium cáfolta.
Csütörtökön kora este zenés-táncos ünnepély lesz a magyar parlament kupolatermében. Ekkor veszi át Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU elnökséget szimbolizáló zászlót a belga miniszterelnöktől.
A rendezvényen az EU-t az eredeti program szerint Catherine Ashton képviselte volna, aki a szervezet külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és így tagja az Európai Bizottságnak és állandó vendége az EU tanácsának is.
Ashton azonban váratlanul lemondta budapesti programját. Kedd reggel a magyar külügyminisztérium még számított Ashton érkezésére, ő azonban szerdán a Közel-Keletre utazott, hogy az izraeli-palesztin békéről tárgyaljon.
Martonyi külföldi újságírókat tájékoztatott
Martonyi János magyar külügyminiszter külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: egyelőre korai lenne megmondani, hogy változtatnak-e a magyar hatóságok a vitatott médiatörvényen. "Várjuk meg az Európai Bizottság megállapításait, és meglátjuk, miként orvosolhatjuk a helyzetet", ha szükség van rá - mondta az AFP beszámolója szerint. A külügyminiszter korábbi kritikákra válaszolva hozzátette: "nevetséges" lenne azt gondolni, hogy Magyarország úton van a tekintélyelvűség felé - jelentette az APA osztrák hírügynökség. Martonyi az új szabályozással kapcsolatban kiemelte, különbséget kell tenni a különféle médiumok és a kormányok reagálásai között.
Az új médiatörvényt többen élesen bírálták: az Európai Bizottság is kételyének adott hangot a jogszabály egyes pontjainak és a médiahatóság politikai függetlenségének kapcsán.
Brüsszel ezen kívül a válságadóról is magyarázatot vár. A meghatározott időre szóló, kiemelkedő bevételekkel rendelkező gazdasági ágazatokat sújtó adót sok külföldi vállalat protekcionistának tartja. Martonyi visszautasította a vádakat, szerinte ezek "teljesen tévesek", "nincs diszkrimináció" a külföldi cégekkel szemben - írta a francia hírügynökség.
A miniszter kedvezően nyilatkozott a Fehéroroszországgal szembeni tervezett EU-szankciókról.
"Minden olyan szankciót támogatok, amely csak a vezetőket célozza, és nem érinti a lakosságot" - idézte Martonyit a dpa német hírügynökség. A külügyminiszter "csalódott volt és meglepődött" a minszki kormány lépései miatt, s hangsúlyozta, hogy az EU-nak "egyértelmű üzenetet" kell küldenie Fehéroroszország címére.
A december 19-ei elnökválasztásokat mintegy 80 százalékkal újra Aljakszandr Lukasenka nyerte meg. A fehérorosz ellenzék csalást emlegetett, és tiltakozó megmozdulásokat szervezett, amelyeket a minszki kormány könyörtelenül elfojtott. Több százan börtönbe kerültek.
Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban Martonyi elmondta: "realistáknak kell lennünk, de nem adhatjuk fel azt az alapvető célt, hogy a schengeni zónát mielőbb kiterjesszük Bulgáriára és Romániára".
A két EU-tagállam eredetileg idén márciusban szeretett volna belépni az övezetbe, de ez Berlin és Párizs tiltakozása miatt valószínűleg nem fog bekövetkezni. Németország és Franciaország nem tartja elegendőnek Bukarest és Szófia erőfeszítéseit a korrupció és a szervezett bűnözés megfékezésére.
