Prágai alkotmánymódosítás
tervek. A megszorításokat tartalmazó intézkedéscsomag elfogadása után ismét nehéz feladat előtt áll a cseh kormánykoalíció. Elkészültek ugyanis az alkotmány módosítását tartalmazó törvényjavaslatok, melyek elfogadásához ellenzéki szavazatokra is szüksége lesz a Necas-kormánynak.
Az alaptörvény három pontján is kezdeményezett változtatásokkal a jobbközép kabinet, amely bevezetné a közvetlen
államfőválasztás intézményét, megnövelné az állami számvevőszék (NKÚ) hatáskörét, s összeférhetetlenné nyilvánítaná a kormányzati tisztséget a képviselőházi mandátummal.
Az NKÚ hatáskörének kiterjesztésével lehetővé válna, hogy az a települések és a megyék gazdálkodását is vizsgálhassa. A nagyobb városok polgármeste-reinek és a megyék vezetőinek többsége nem támogatja a kormány elképzeléseit, szerintük ugyanis az sérti az önkormányzatiságot. Az elutasítás főbb oka azonban inkább az lehet, hogy a megyei vezetők többsége szociáldemokrata.
Az alkotmány módosításához a cseh alaptörvény értelmében az összes képviselő háromötödének támogatására van szükség. A három kormánypárt 118 képviselővel rendelkezik a kétszáz fős alsóházban.
Az államfőválasztás közvetlenné tételére Jirí Pospísil igazságügy-miniszter három forgatókönyvet dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. Az első változat szerint az elnökválasztás egyfordulós lenne, és a győztes természetesen az lenne, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ez a megoldás az ellenzéki szociáldemokratákon (CSSD) kívül a kormánypárti TOP 09 és a Közügyek pártja tetszését sem nyerte el. A további forgatókönyvek két fordulóval számolnak: az egyik megoldás szerint a második fordulóba minden olyan jelölt továbbjutna, aki az első körben a szavazatok legalább 12,5 százalékát megszerezte. A másik változat szerint az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt mérkőzhetne meg a második körben, vagyis az államfői tisztség elnyeréséhez abszolút többség lenne szükséges. Pospísil javaslatai szerint az lehetne köztársaságielnök-jelölt, aki megszerezte 50 ezer aktív választójoggal rendelkező polgár támogatását, vagy akit húsz alsóházi képviselő, vagy tíz szenátor jelöl a tisztségre. A kormány tervei között nem szerepel az államfői jogkör kiterjesztése. A szociáldemokraták azonban jelezték: ennek hiányában nem fogják támogatni a közvetlen államfőválasztás bevezetését.
kitekinto.hu
