Gyenge a hallgatói tájékoztatás
Nagyon kevés magyar gazdasági egyetemi oktató használja az internetet a hallgatókkal való kommunikációban – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzéséből. Igaz, a helyzet jelentősen javult az előző, 2006-os felmérés eredményeihez képest, ám a nyugati egyetemektől még így is fényévnyi a távolság.
A kilenc egyetem közgazdasági, valamint gazdaságtudományi karait összehasonlító vizsgálat fő kérdése az volt: milyen mélységben látják el az ottani oktatók információval a diákjaikat interneten keresztül. Az egyetemek és a tanárok weblapjait öt szempont alapján értékelték: van-e az oktatónak személyes honlapja, elektronikus önéletrajza, a honlapról elérhető publikációs listája, legalább egy, de jobb esetben ennél több letölthető publikációja, illetve megtalálható-e nyilvánosan az e-mail címe. Ezek a kritériumok Nyugaton nem számítanak nehezen teljesíthetőnek, az összehasonlításképp megvizsgált Stanford Egyetem gazdasági karán az oktatók 60 százalékánál mind az öt teljesül, és joggal várhatják el ugyanezt a magyar hallgatók is. Ehhez képest különösen meglepő, hogy a hazai gazdasági karok tanárai közül csupán 1,2 százalék az, aki mind az öt feltételnek eleget tesz, s csupán felük elégít ki az öt igény közül legalább hármat. Az elemzés is kiemeli: az, hogy a hallgatók az interneten keresztül is hozzáférhessenek információkhoz a tanáraiktól, nem teljesíthetetlen követelmény, s elengedhetetlen az oktatás színvonalának javításáért. Különösen annál a generációnál, amelynek már a tudásalapú társadalomban kellene élnie.
Az egyes egyetemek összesítésében komoly eltérések figyelhetők meg. A legjobban a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem hallgatói járhatnak, ebben a három intézményben vannak olyan tanárok, akiknél teljesül minden kritérium. 2006-ban egyetlen ilyen egyetem sem volt még. Összességében a Pécsi Tudományegyetem tanárai a leginkább láthatók az interneten, ez az egyetlen olyan intézmény, ahol átlagosan legalább három mutató teljesül az oktatóknál. Szintén apró pozitívum, hogy néhány kivétellel minden helyen javulást mérnek: az egyes mutatók súlyozásával megkapott online láthatósági index a korábbi 1,52-os értékről 2010 decemberére 2,24-ra nőtt – a Stanfordon ugyanez a mutató most 3,87. Lemaradásban a Debreceni, valamint a Kaposvári Egyetem gazdasági kara van, e két intézményben semmilyen online fejlődést nem lehet kimutatni 2006 óta. VG
