"Ez óriási áttörés lesz" - Közel már a Kánaán a látványsportoknak
„Az uniónak nincs kifogása az ellen, hogy az utánpótlás-nevelésre vagy a létesítmények fejlesztésére lehessen fordítani ezt a pénzt” – mondta a honatya. A vita abban van, hogy a társasági adó felajánlott egy részét a profi klubok működési költségeikre, így a profi játékosok munkabérére fordíthassák. „Ebbe az EB nem fog beleegyezni, ez egyébként korrekt is, mivel akkor az olyan topcsapatok, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy az Arsenal is adóeurókból finanszírozhatná labdarúgóit” – mondta a fideszes honatya. Arra viszont hajlik az unió, hogy az egyéb működési költségek, a technikai személyzet, a gyúrók, edzők, orvosok, pályamunkások, irodai dolgozók bérének 50 százalékát így fedezzék, erről még folynak az egyeztetések.
A megbeszéléseken még arról volt szó, hogy a magyar fél a felajánlott társasági adó 100 százalékát használta volna fel utánpótlás-nevelésre és 80 százalékot tárgyi eszközökre, létesítményfejlesztésre. Az uniós irányelvek azonban önerőt írnak elő, így valószínűleg az utánpótlás-nevelésre 85-90 százalék lesz fordítható. A létesítményfejlesztésre az EB 50 százalékos önrészt támogatott, a kompromiszszum végén 70 százalék lehet a felhasználható összeg aránya.
„Reményeink szerint húsvétig megjön a végleges válasz az uniótól, ez alapján be tudjuk nyújtani a törvényt a hivatalos eljárásra, melynek ideje legalább 60 nap” – közölte a bizottsági elnök. Így júliusban megszülethet a hivatalos döntés, amely a hatálybalépést nem érinti, mivel az új őszi–tavaszi szezonban már felhasználhatják a klubok a felajánlott társasági adót.
„Ez óriási áttörés lesz, a jelenlegi sportvertikum támogatása megduplázódik, az öt csapatsport dinamikus fejlődésnek indulhat” – hangoztatta Bánki. A költségvetés 20 milliárd forintnyi társasági adóról hajlandó lemondani a sport javára. „A cél az, hogy 4-5 év alatt olyan szintre alakuljon a sporttámogatás, hogy ilyen adótámogatás nélkül is működőképes, átlátható legyen a klubok gazdálkodása” – mondta a bizottsági elnök. Szerinte a nagy cégek a színlelt szerződések meg az egyéb szabálytalanságok miatt nem fordultak ezekhez a sportágakhoz, de a változás után már szponzori pénzekből is tud működni ez a rendszer, mint sok helyen Európában.
Egyes klubok, főként a kosárlabdában, már tavaly beépítették a költségvetésükbe a társasági adóból befolyt pénzeket. „Ott hibáztak, hogy nem vették figyelembe, a jogszabályt el kell fogadni az EB-nek is” – mondta Bánki. Az unióban sehol nincs még ilyen lehetőség, ezért húzódtak el ilyen sokáig a tárgyalások. A módszer iránt élénken érdeklődnek a tagállamok, főként a csehek, a szlovákok, a románok és a spanyolok is.
Több adókedvezményt kaphatnak vissza a Cégek
A cégeket elsősorban annak kell ösztönöznie, hogy több adókedvezményt kapnak vissza, mint amennyit odaadnak a sportra – mondta lapunknak Radnai Károly. Az OrienTax Tanácsadó Kft. partnerének példája szerint 100 forintnyi támogatás esetén ezt az összeget elszámolják költségként, és ha mondjuk 10 százalékos adókulccsal fizeti egy cég a társasági adót, akkor erre tekintettel már 10 forinttal kevesebb társasági adót fizet. Ezen túlmenően a 100 forint támogatást is le lehet vonni az adókötelezettségből, így ha van elég adóalap, akkor összesen 110 forintot kap vissza a cég az államtól, holott a sportszervezetnek csak 100 forintot adott. Radnai szerint azonban a pénzügyi motiváció mellett a cégek számára egyébként is szimpatikus, ha támogathatják az sportutánpótlást, így a sporttámogatás iránt, úgy tűnik, nagy lesz az érdeklődés. Problémát okozhat, hogy a cégek nem az év elején akarják majd odaadni a társasági adó egy részét, mivel akkor még nem tudják, hogy nyereségesek lesznek-e.
