A jelentés azt vizsgálta, hogyan hajtották végre a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezményt.
Magyarország nem veszi komolyan a nemzetközi korrupcióellenes egyezményt – szól a végső megállapítás. Említést tettek a sukorói telekcsereügyletről, illetve az Alstom–BKV szerződésről. Hiányosságként említik a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az Ina horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását.
A jelentés kitér arra is, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, amelyek eredményei még nem láthatók. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra, és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. Negatívumként említik a lobbitörvény hatályon kívül helyezését, valamint az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengítését.
