Borulhat a román koalíció

Nem élheti túl a romániai koalíció, ha a Demokrata Liberális Párt (PDL) túlzottan erőlteti a saját elképzelését a megyerendszer átalakításáról – mondta el a Világgazdaságnak Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A 41 megyéből most úgy csinálna csupán nyolcat a nagyobbik kormánypárt, hogy egymástól túlságosan különböző területeket fogna egybe, s nem mellesleg nem maradna sehol magyar többség. A két kormánypárt a jövő héten ül le tárgyalni, várhatóan már keddtől.

Abban a kérdésben nincs vita, hogy radikálisan csökkenteni kell a megyék számát. Traian Basescu elnök egy kormányülés előtt úgy fogalmazott, az 1968-ban kijelölt megyék nem tudnak hatékonyan hozzájutni az európai uniós pénzalapokhoz, ráadásul a korrupció melegágyaivá váltak. „Pártokon átívelő családok jöttek létre” a megyékben az államfő szerint, ezért is szükséges az összevonás.

Az RMDSZ véleménye azonban az, hogy a nagyobbik kormánypárt terve olyan problémát okozna, amelyet „nem lehet helyretenni”. A PDL egyszerűen megyének minősítené azt a nyolc régiót, amelyek határait az EU-s források lehívásáért húzták meg, de a gyakorlatban eddig sok szerepük nem volt. Ezzel viszont olyan területek kerülnének egy közigazgatási egységbe, amelyek közt hatalmasak az eltérések a gazdaságban és társadalmilag is. Az RMDSZ pedig úgy gondolja, ez a régión belüli ellentétek növekedéséhez és a szegényebb térségek leszakadásához vezetne. És az óriásmegyékkel előfordulhat, hogy egy város gazdasági életét befolyásoló döntések 300-400 kilométerrel távolabb születnének meg.

Ez a panasza jó néhány erdélyi megyének is. Többen még nagyobb széttagoltságot is kérnek, mint az RMDSZ. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester például sajtótájékoztatóján egyenesen úgy fogalmazott, ha Maros megyét rákényszerítenék arra, hogy egyesüljön Hargitával és Kovásznával, az olyan lenne, mint ha „úgy látnánk hozzá a munkához, hogy két fogyatékost odatennénk, hogy felássák a kertet”. Pedig úgy tűnik, közösködni muszáj lesz, a kérdés csupán az, hogy 2-4 vagy 4-7 mostani megye alkosson egy-egy új egységet.

Kulcskérdés lehet a gazdaság mellett a nemzetiségi arány is. A magyar pártok egyértelműen a PDL terveinek nagy vesztesei lennének. Az RMDSZ elképzelései szerint Maros, Hargita és Kovászna egybevonásával létrejönne egy olyan megye az ország közepén, ahol a magyarok aránya 59 százalékos volna. Ha azonban dél-erdélyi óriásmegyét hoznának létre úgy, hogy e három mellé teszik Brassót, Fehért és Szebent, ott csupán 31 százalékot érnének el a magyarok.

„Nem kívánunk sem szakítást, sem instabilitást, nem örülnénk a koalíció felmondásának, de a magyar közösség érdekei ellen nem mehetünk” – magyarázta a keménység okait lapunknak Kelemen. Az RMDSZ-elnök két lehetséges kiutat lát. Vagy találnak a PDL-lel megfelelő kompromisszumot (azt például elfogadnák, hogy 12-13 megye legyen az általuk javasolt 16 helyett), vagy jegelik a kérdést a jövő évi választásokig. Ebben az esetben azonban könynyen lecsúszhatnak az új uniós költségvetési ciklus kezdetéről, hiszen 2014-től már az új óriásmegyéknek kellene pályázniuk az EU-támogatásokra.

Hozzátette azonban azt is: Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatát a PDL tervei sem bolygatnák meg. A határ menti együttműködést mindkét kormánypárt támogatja, a megyerendszer átalakításától függetlenül.

A Romania Libera napilap több elemzőt is megszólaltatott, szerintük még képlékenyek a tervek, a koalíciós tárgyalások végkimenetelét pedig Bukarestben is teljesen nyitottnak látják. Annyi szinte biztos – s ezt Kelemen Hunor is megerősítette kérdésünkre –, hogy ha most nem egyezik meg a két kormánypárt arról, milyen kompromisszumos javaslatot vigyenek a parlament elé, akkor gyakorlatilag esély sem marad, hogy ebben a törvényhozási ciklusban rendezzék a kérdést.

A Romania Libera napilap több elemzőt is megszólaltatott, szerintük még képlékenyek a tervek, a koalíciós tárgyalások végkimenetelét pedig Bukarestben is teljesen nyitottnak látják. Annyi szinte biztos – s ezt Kelemen Hunor is megerősítette kérdésünkre –, hogy ha most nem egyezik meg a két kormánypárt arról, milyen kompromisszumos javaslatot vigyenek a parlament elé, akkor gyakorlatilag esély sem marad, hogy ebben a törvényhozási ciklusban rendezzék a kérdést.-->